Az egészség és a betegség

Kínaiul a betegséggel kapcsolatos írásjegyek szinte mind ugyanazt a gyököt viselik: 疒 nè, amelyet közkeletűen 病字旁 bìngzìpáng néven emlegetnek, „a betegség gyöke”. Állítólag egy oldalról nézett ágyat ábrázol, amelyen a beteg fekszik (ez a szokásos magyarázat, de nem vagyok biztos benne, hogy a régi írásformák elegendők a bizonyításához). Megtaláljuk a 病 bìng, a 疼 téng, a 痛 tòng, a 症 zhèng vagy a 疫 yì írásjegyben. Ha egy ismeretlen írásjegyen ott van ez a ferde tető, jó eséllyel valamilyen bajról szól.

A kínai „megszüli” a betegséget: 生病 shēngbìng, szó szerint „betegséget hozni létre” ⟶ megbetegedni. A 感冒 gǎnmào a 感 „érezni” és a 冒 „dacolni” összetétele, mint a 冒雨 mào yǔ kifejezésben, kimenni az esőbe: dacoltunk a hideggel, és meg is éreztük ⟶ a nátha. Ezzel szemben a 病 önmagában homályos marad. Ha azt akarjuk mondani, mi a bajunk, megnevezzük a testrészt, és hozzátesszük a 疼 szót: 头疼 tóuténg „fej + fájni”, 牙疼, 肚子疼. A testrészek, valamint az olyan alapszavak, mint a 疼, a 咳嗽 vagy a 流血, ezen az oldalon találhatók: A test.

Ami a kultúrát illeti, két reflex is meglepő. A 多喝水 duō hē shuǐ, „igyon sok vizet” (lehetőleg meleget), a kínaiak válasza szinte mindenre, a náthától a hasfájásig. Olyannyira, hogy a 多喝热水 duō hē rè shuǐ internetes poén lett, amellyel azt a fiút csúfolják, aki a barátnőjének semmi mást nem tud mondani. Búcsúzáskor pedig szívesen mondják: 注意身体 zhùyì shēntǐ, „vigyázzon a testére”. Ez nem aggodalom: kedves formula.

Az újabb nyelv megalkotta a 亚健康 yàjiànkāng szót: 亚 „második, alacsonyabb rendű” + 健康 „egészség” ⟶ az „alegészség”, a krónikus fáradtság állapota, amikor az ember nem beteg, de formában sincs. A szó nagy karriert futott be. Csakhogy inkább a sajtóból és a wellnessközpontokból származik, mint a kórházakból, és kétlem, hogy egy francia orvos betegségkategóriát látna benne. A 养生 yǎngshēng, „táplálni az életet”, sokkal régebbi: a taoista gondolkodásból ered, és ma az egészséges életmódot jelenti, a reggeli tajcsitól a gyógyteákig.

A szólások közül a 身体是革命的本钱 shēntǐ shì gémìng de běnqián, „a test a forradalom tőkéje”, a maoista korszak jelszava. Ma is használják, mosolyogva, ha valakinek azt akarják mondani, hogy ne hajszolja agyon magát a munkában. Ami a mindennapi szavakat illeti, a 毛病 máobing, „szőr + betegség” ⟶ hiba, meghibásodás, emberre éppúgy illik, mint autóra. A 不感冒 bù gǎnmào pedig, „nem megfázni”, szlengben azt jelenti, „nem jön be”: 我对足球不感冒, a foci nem jön be nekem.

Az orvosról, a gyógyszertárról és a kínai orvoslásról ez az oldal szól: A gyógykezelés. A 看病 és a 鼻塞 viszont már megtalálható ezen az oldalon: Az öt érzék.

Kattintson az oldal bármelyik írásjegyére: megjelenik a vonássorrendje vonásról vonásra, a nyíllal, amely az írás irányát mutatja.