Mérni kínaiul 量 , második tónusban. A olvasattal, negyedik tónusban ugyanez az írásjegy főnévvé válik: mennyiség. Ezt találjuk a 重量 , súly, és a 容量 , űrtartalom szóban. Ugyanaz a mechanizmus, mint a 数 esetében ezen az oldalon: A számok és a számlálószók. Egy ige és egy főnév, amelyeket csak a tónus választ el. Egy tárgy méretei a 尺寸 , szó szerint „láb-hüvelyk”.
Kína a méterrendszert használja, amelynek egységei a 公 , „közös” szóval képződnek: 公里 kilométer, 公斤 kiló, 公分 centiméter. A régi egységek azonban nem tűntek el, csak kerekítették őket. A 斤 500 gramm, a 里 500 méter, a 尺 egyharmad méter. A piacon mindent 斤 szerint árulnak (2. mondat), és a kiírt ár ennek a kínai fontnak az ára, nem a kilóé. Vigyázat: Tajvanon és Hongkongban a 斤 körülbelül 600 gramm.
Az embereket is 斤 szerint mérik (19. mondat, és ez az oldal: A külső megjelenés). Amikor az ember először hallja, hogy valaki „százhúsz”, eltart egy pillanatig, amíg elosztja kettővel. A 斤 tizede, 50 gramm, a 两 , ugyanaz, mint az előző oldal „kettője”. 两 szerint rendelik a töltött tésztabatyut és a fehér pálinkát. Ha pedig kettőt kér az ember, azt mondja: 二两 , soha nem 两两 (szerencsére).
A pénznél vannak szavak, amelyeket leírunk, és vannak, amelyeket kimondunk. A bankjegyeken és az árcédulákon: 元 , 角 , 分 . Az emberek szájában: 块 , „darab”, és 毛 , „szőrszál”. Egy 元 tíz 角, illetve száz 分. Élőszóban az utolsó egységet elhagyják: a 三块五 három jüan ötven. A 分 már alig használatos, és maguk az érmék is ritkulnak, amióta mindent telefonnal fizetnek (a bank és a pénzváltás ezen az oldalon van: A szolgáltatások és az ügyintézés).
Az árat a 多少钱 kifejezéssel kérdezzük (1. mondat). A piacon inkább ezt hallja majd: 怎么卖 , „hogy adják?”, és a válasz a 斤 árát adja meg. A 价格 az árcédulák szava, a 价钱 a beszélgetésé. Figyeljen a 便宜 olvasatára: a 便 itt , és mindenütt máshol, vagy majdnem mindenütt. Az árengedményt pedig fordítva számolják, mint mi: a 打八折 , szó szerint „nyolctizedre törni”, azt jelenti, hogy az ár 80%-át fizetjük. Az engedmény 20%, nem 80.
A törteket is fordítva mondják. 三分之一 , „három részből egy”: a nevező áll elöl. A százalék ugyanerre a mintára megy: 百分之五 , „száz részből öt” (10. mondat). A 倍 több óvatosságot kíván. 是去年的两倍 : a tavalyi kétszerese (15. mondat). De a 增加了两倍 , „kétszeresével nőtt”, elvben azt jelenti, hogy megháromszorozódott. Csak elvben: a gyakorlatban sok kínai úgy érti, „megkétszereződött”. Nem egyértelmű, és ha a szám fontos, jobb rákérdezni.
A kínaiban sok szó van arra, hogy „körülbelül”. A 多 kerek szám után azt teszi hozzá, „és még valamennyi”: 三十多 , harmincegynéhány. A 大约 és a 大概 a szám elé kerül, a 上下 mögé. És ott van a 差不多 , „nem nagy a különbség”, amely mindenre jó: majdnem, nagyjából, megteszi. 1919-ben Hu Si alakot formált belőle, 差不多 urat, azaz Nagyjából urat, akinek a fehér cukor és a barna cukor egyre megy, és aki végül bele is hal ebbe (a szöveg rövid, a kínai iskolásokkal el is olvastatják).
A hétköznapi szavakban a súly a fontosságot fejezi ki: 重 „nehéz” ⟶ 重要 fontos, 重视 komolyan venni. Két egymás mellé tett ellentét adja a kiterjedés nevét: 轻重 , „könnyű-nehéz”, a súly; 长短 , „hosszú-rövid”, a hosszúság. Az 一字千金 egy történetből ered, amelyet Sze-ma Csien jegyzett fel: Lü Pu-vej kifüggesztette a könyvét a főváros kapujára, és ezer aranyat ígért annak, aki egyetlen írásjegyet meg tud változtatni benne. Az oldal utolsó mondata innen való: 11. fejezet Konfuciusz beszélgetéseiből. Ce-kung azt kérdezi, két tanítvány közül melyik a különb; az egyik túl messzire megy, a másik nem elég messzire. Konfuciusz négy írásjeggyel felel: 过犹不及 . A túl sok semmivel sem jobb a túl kevésnél.
Kattintson az oldal bármelyik írásjegyére: a vonássorrendje vonásról vonásra megjelenik, a nyíllal, amely a húzás irányát adja.
Használati útmutató: minden szó a saját szintjét viseli. ① a legszükségesebb, ② a mindennapi, ③ a pontos. Kezdje az ① szavakkal: már ezek is elegendők ahhoz, hogy megkérdezze az árat, megadjon egy súlyt, vagy azt mondja: „körülbelül”. A ▶ gomb megszólaltatja a kiejtést, az írásjegyre kattintva pedig megnyílik a vonássorrend.
A mérés
mérni
mérni (műszerrel), mérés
mértékegység
méretek („láb-hüvelyk”)
pontos, helyes
precíz (milliméterre, tizedesjegyre)
A hosszúság és a terület
méter
kilométer
li (500 méter)
centiméter (élőszóban)
milliméter
kínai láb (egyharmad méter)
kínai hüvelyk (3,3 cm)
mérföld
angol hüvelyk, col (képernyők)
hosszúság
szélesség
magasság
mélység
négyzetméter
négyzetkilométer
hektár
A súly és a térfogat
nehéz
könnyű
jin, kínai font (500 g)
kiló
gramm
tonna
angol font (454 g)
súly
nettó súly
megmérni (a súlyát)
mérleg
liter
milliliter
térfogat (egy tárgyé)
űrtartalom, befogadóképesség
köbméter
A pénz
jüan (írásban)
jüan (élőszóban)
mao, a jüan tizede (élőszóban)
jiao, a jüan tizede (írásban)
fen, a jüan századrésze
mennyibe kerül?
pénzérme
bankjegy
bankók, pénz (bizalmas)
pénznem, valuta
euró
jen
hongkongi dollár
összeg
hamis pénz
Az árak
ár
ár (élőszóban)
drága
olcsó
ingyenes
visszaadni (a visszajárót)
érni (valamennyit)
érték
értékes, sokat ér
költségek, díjak
díjat szedni; fizetős
önköltség
emelkedni (ár, víz)
az árak, a megélhetési költségek
eredeti ár
fél ár, féláron
költséges, méregdrága
Az arányok
a fele
az egész, mind
-szoros (kétszer annyi, a kétszerese)
százalék („száz részből”)
egyharmad („három részből egy”)
átlagosan, átlag
rész
a legtöbb, a nagy része
valamihez képest; a …hoz (három a kettőhöz)
végösszeg, teljes szám
arány
kitenni (valamekkora részt)
megkétszerezni, megsokszorozni
a nagyobb része; valószínűleg
tizedes tört
tört; osztályzat, pontszám
Körülbelül: a nagyságrendek
sok; -egynéhány (szám után)
kevés
nagyjából, alighanem
majdnem, körülbelül („nem nagy a különbség”)
legfeljebb
nem elég
hozzávetőleg, mintegy
meghaladni, több mint
fölött, több mint
alatt, kevesebb mint
szinte
kevesebb mint, nem egészen
legalább
éppen, pontosan annyi
elegendő, elég
közel, csaknem
körül (szám után)
nagy mennyiségben
több mint, nemcsak
A mértékek és a pénz a szólásokban
amennyit fizetsz, annyit kapsz („egy fillér ár, egy fillér áru”)
jó és olcsó („szép áru, szerény ár”)
valódi áru tisztességes áron; hamisítatlan
csodálatos szöveg („egy írásjegy ezer aranyat ér”)
drága az idő („egy negyedóra ezer aranyat ér”)
fösvénynek lenni („egy szőrszálat sem tép ki magából”)
kétszeres eredmény feleannyi fáradsággal
mindig többet akarni („egy hüvelyket kap, egy lábnyit lép előre”)
zuhanni („egyszerre ezer ölnyit esni”)
tízből kilencszer („tízből nyolc vagy kilenc”)
A mértékek a hétköznapi szavakban
fontos („nehéz és lényeges”)
megéri, érdemes
felszabadult, könnyű („könnyű és laza”)
fontosnak tartani („nehéznek tekinteni”)
súly; egy dolog súlyossága („könnyű-nehéz”)
hosszúság; erények és hibák („hosszú-rövid”)
súly, nyomaték (egy szóé)
mérték, a határ, amelyet nem lépünk át
fok, szint
becses, értékes
Példamondatok
Mennyibe kerül?
Az alma fontja öt jüan.
Túl drága, engedjen belőle egy kicsit.
Innen az állomásig három kilométer.
Ez a bőrönd nehéz, az ott könnyű.
Én megettem a felét, ő a másik felét.
Egy méter nyolcvan magas.
Nincs elég pénzem, holnap visszajövök megvenni.
Itt a lakások négyzetmétere harmincezer jüan.
Idén az árak öt százalékkal magasabbak, mint tavaly.
Adok önnek százat, ön visszaad húszat.
Ez az ár nagyjából az eredeti ár fele.
A legtöbb diák az iskola közelében lakik.
Kérem, mérje meg, lássuk, mennyit nyom.
Több mint háromszáz résztvevő volt, legalább kétszer annyi, mint tavaly.
Hatéves kor alatt a gyerekeknek ingyenes.
Ezt a könyvet érdemes kétszer elolvasni.
Ez a tévé ötvenöt colos.
A kínaiak jinben adják meg a súlyukat, nem kilóban.
Amennyit fizetsz, annyit kapsz: az olcsó nem mindig éri meg.
Fösvény ember, soha nem hív meg senkit.
Jó módszerrel feleannyi fáradsággal kétszer annyit érünk el.
Adjon neki egy hüvelyket, és egy lábnyit követel: mindig többet akar.
A láb olykor túl rövid, a hüvelyk olykor elég hosszú. (közmondás, a Csu elégiái nyomán)
Túllépni a mértéket nem kisebb hiba, mint elmaradni tőle. (Konfuciusz, Beszélgetések és mondások, XI.15)





