A Föld és tájai

A táj kínaiul 山水 shānshuǐ, szó szerint „hegyek és vizek”, és ugyanez a neve a tájképfestészetnek is: 山水画 shānshuǐhuà (lásd A kínai festészet című oldalunkat). A szó sokat elárul: egy kínai számára a hegy és víz nélküli táj nem egészen táj. A hegy, 山 shān, három csúcs rajza, a víz, 水 shuǐ, cseppekkel szegélyezett áramlat. Ez az oldal két vezérfonala, és mindenütt rájuk bukkanunk, még a tartományok nevében is.

A folyót így rajzolták: 川 chuān, három csordogáló vízér. Tegyen pontokat a vonások közé, és megkapja a 州 zhōu írásjegyet, a sodrás közepén álló szigetecskét. Csakhogy ezt az írásjegyet nagyon korán a közigazgatási körzetek megnevezésére kezdték használni (广州, 杭州, 苏州), így vissza kellett adni neki a vizet, hogy újra szigetecskét jelentsen: 洲 zhōu, ez szerepel a 绿洲 lǜzhōu szóban, „a zöld szigetecske” ⟶ az oázis, és a 三角洲 sānjiǎozhōu szóban, „a háromszögű szigetecske” ⟶ a delta. Ami 四川 Szecsuant illeti, mindig úgy fordítják, hogy „a négy folyó”; úgy tűnik, a név inkább négy Szung-kori körzetből ered, de ebben nem vagyok száz százalékig biztos.

A folyóra a kínainak két szava van, 河 hé és 江 jiāng, és eredetileg mindkettő tulajdonnév: 河 a Sárga-folyó volt, 江 a Jangce. Egy szokás megmaradt belőle: az északi folyók inkább 河, a déliek inkább 江. Viszont a 黑龙江 Hejlungcsiang, „a Fekete Sárkány folyója”, egészen északon folyik. Megint csak a szokás. A Jangce kínai neve 长江 Cháng Jiāng, „a hosszú folyó” (3. mondat); 扬子江 csak az alsó folyásának volt a neve, Jangcsou közelében, és a nyugatiak terjesztették ki az egész folyóra.

A 黄河 Huáng Hé viszont tényleg sárga: átszeli a 黄土高原 Huángtǔ Gāoyuán vidékét, a „sárga föld” fennsíkját, vagyis a Lösz-fennsíkot, és annak iszapját viszi egészen a tengerig (9. mondat). Anyafolyónak nevezik, és Kína bánatának is, az áradásai miatt. A hagyomány egyébként egy mérnökkel kezdi az első dinasztiát: 大禹 Nagy Jü úgy fékezte meg a vizeket, hogy csatornákat ásott, ahelyett hogy gátakat emelt volna. Ezt a folyót nézi tornya magasából a költő, 王之涣 Vang Cse-huan (23. mondat, lásd Fölmegyek a Gólyatoronyba című oldalunkat).

Kína térképe szinte magától olvasható. 山东 Shāndōng annyi, mint „a hegyektől keletre”, 山西 Shānxī pedig „a hegyektől nyugatra” (a 太行 Tajhang-hegységről van szó); 河南 Hénán és 河北 Héběi a Sárga-folyótól délre és északra fekszik; 湖南 Húnán és 湖北 Húběi pedig a 洞庭 Tungting-tótól délre és északra. Vigyázat, a térkép azóta elmozdult: Honan egy része ma a folyótól északra található.

A legtiszteltebb hegyek a 五岳 Wǔyuè, az öt szent hegy, égtájanként egy, és egy középen. Az első a 泰山 Tài Shān keleten, ahová a császárok áldozni jártak az Égnek és a Földnek. Pedig csak 1545 méter magas: Kínában a hegyet nem a magasságával mérik. Ezt nézve fogadja meg 杜甫 Tu Fu huszonnégy évesen, hogy egy napon felmegy egészen a csúcsig (24. mondat). Innen a 有眼不识泰山 yǒu yǎn bù shí Tài Shān, „van szeme, mégsem ismeri fel a Taj-hegyet”, és a 泰斗 tàidǒu, a szaktekintély: a Taj-hegy meg az Északi Véka (lásd Az ég és a világűr című oldalunkat). Az após is hegy: 岳父 yuèfù, „a hegy-apa” (azt mesélik, hogy egy Tang-kori miniszter egy Taj-hegyi áldozatot használt fel arra, hogy előléptesse a vejét; a történet túl szép ahhoz, hogy egészen elhiggyem).

Konfuciusz pedig két csoportra osztja az embereket: 知者乐水,仁者乐山, „a megfontolt ember a vizet szereti, a tökéletes ember a hegyeket” (25. mondat, lásd 6. fejezet Konfuciusz beszélgetéseiből című oldalunkat). Az egyik mozog, a másik megmarad. Egy megjegyzés az olvasatról: 知 olvasata itt zhì, ez a bölcsességet jelentő 智. A 乐 írásjegynél a Beszélgetésekről szóló oldalunk a lè olvasatot adja, de a hagyományos olvasat yào, „kedvét leli valamiben”. Kínában mindkettő hallható, és maguk a tankönyvek sem értenek egyet.

A legismertebb történet a 愚公移山 Yúgōng yí shān, „a Bolond Öreg elhordja a hegyeket”. A 列子 Lie-ce című könyvből származik. Az aggastyán, közel kilencvenévesen, elhatározza, hogy elhordja a két hegyet, amely elzárja a kapuját. Egy szomszédja, a Bölcs Öreg, kineveti. A válasz: „Utánam ott lesznek a fiaim, aztán az unokáim; a hegyek viszont nem nőnek tovább.” Az Ég meghatódik, és elviteti a hegyeket. Mao egy 1945-ös beszédében vette elő a történetet, és minden iskolás ismeri. Megvan a tengeri párja is: a 精卫 Csing-vej madár, amely kavicsokat dobál a tengerbe, hogy feltöltse (lásd A hegyek és tengerek könyve című oldalunkat).

A tenger, 海 hǎi, a kínaiak számára sokáig a világ pereme volt. Az ország az, ami „a négy tenger között” fekszik, a külföldet pedig ma is így mondják: 海外 hǎiwài, „a tengereken túl”. A tenger főleg a mérhetetlen kifejezésére szolgál: 海量 hǎiliàng, „tengernyi űrtartalom” ⟶ óriási mennyiség (az asztalnál pedig az, aki jól bírja az italt), 大海捞针 dà hǎi lāo zhēn pedig a mi tűnk a szénakazalban (17. mondat). A kilencvenes években 下海 xiàhǎi, „leszállni a tengerre”, azt jelentette, hogy valaki otthagyja az állam garantálta állását, és üzleti vállalkozásba fog (21. mondat). A 海报 hǎibào, vagyis a plakát esetében gyakran mondják, hogy a 海 itt 上海 Sanghajra utal, ahol a szó állítólag a színházakban született. Nem tudom, igaz-e.

A folyók és a hegyek politizálnak is. 江山 jiāngshān, „folyók és hegyek”, ez az ország, és az ország fölötti hatalom: a 江山 meghódítható és elveszíthető. 江湖 jiānghú, „folyók és tavak”, ezzel szemben mindazt jelöli, ami kívül esik az udvaron: a vándorok világát, a vuhszia-regények (a kínai kardforgató kalandregények) igazságosztóiét, ma pedig az alvilágot. A banditák egy 山寨 shānzhài, vagyis hegyi rablótanya falai mögé húzódtak. A szó a 2000-es években tért vissza a sencseni másolt telefonokkal, amelyeket minden ellenőrzésen kívül gyártottak ⟶ a hamisítvány (18. mondat). Akinek pedig magas rangú pártfogója van, annak 靠山 kàoshān jutott, hegy, amelynek nekidőlhet.

A szókincs többi része kitalálható, és ettől könnyű megjegyezni: 火山 huǒshān, „a tűzhegy” ⟶ a vulkán; 冰川 bīngchuān, „a jégfolyó” ⟶ a gleccser; 半岛 bàndǎo, „a fél sziget” ⟶ a félsziget (a magyar ugyanígy mondja); 盆地 péndì, „a tál alakú föld” ⟶ a medence. Csak két szó jön máshonnan. A 戈壁 gēbì mongol eredetű, és köznév: kősivatag, szemben a 沙漠 shāmò szóval, amely a homoksivatag. A 珠穆朗玛峰 Zhūmùlǎngmǎ Fēng, a Mount Everest, a hegy tibeti nevét írja át: Csomolungma. Amikor Kína és Nepál 2020-ban újra megmérte, nyolcvanhat centiméterrel lett magasabb annál a 8848 méternél, amelyet mindenki megtanult (19. mondat). A tankönyvek majd követik.

Kattintson az oldal bármelyik írásjegyére: a vonássorrendje vonásról vonásra megjelenik, a nyíllal, amely a húzás irányát adja.

Használati útmutató: minden szó a saját szintjét viseli. ① a legszükségesebb, ② a mindennapi, ③ a pontos. Kezdje az ① szavakkal: már ezek is elegendők ahhoz, hogy leírjon egy tájat, elmeséljen egy hegyi kirándulást, vagy elolvassa Kína térképét. A ▶ gomb megszólaltatja a kiejtést, az írásjegyre kattintva pedig megnyílik a vonássorrend.

A föld és a domborzat

大地 dàdì ①
föld (a „nagy föld”)
土地 tǔdì ①
föld, telek
大自然 dàzìrán ①
természet
石头 shítou ①
kő, kavics
沙子 shāzi ①
homok
陆地 lùdì ②
szárazföld
大陆 dàlù ②
kontinens
地形 dìxíng ②
domborzat
高原 gāoyuán ②
fennsík
平原 píngyuán ②
síkság
山区 shānqū ②
hegyvidék
岩石 yánshí ②
szikla, kőzet
山水 shānshuǐ ②
táj („hegyek és vizek”)
盆地 péndì ③
medence (a „tál alakú föld”)
丘陵 qiūlíng ③
dombság
海拔 hǎibá ③
tengerszint feletti magasság
青藏高原 Qīngzàng Gāoyuán ③
Csinghaj–Tibeti-fennsík
黄土高原 Huángtǔ Gāoyuán ③
Lösz-fennsík (a „sárga föld” fennsíkja)

A hegy

山 shān ①
hegy
高山 gāoshān ①
magas hegy
山顶 shāndǐng ①
hegytető
山洞 shāndòng ①
barlang
火山 huǒshān ①
vulkán (a „tűzhegy”)
山路 shānlù ①
hegyi út
雪山 xuěshān ①
havas hegy
山脚 shānjiǎo ②
a hegy lába
山坡 shānpō ②
hegyoldal, lejtő
山谷 shāngǔ ②
völgy
山峰 shānfēng ②
hegycsúcs, orom
山脉 shānmài ②
hegylánc
泰山 Tài Shān ②
Taj-hegy (Santung)
黄山 Huáng Shān ②
Sárga-hegység (Anhuj)
悬崖 xuányá ③
sziklafal, szakadék
峡谷 xiágǔ ③
szurdok, kanyon
冰川 bīngchuān ③
gleccser (a „jégfolyó”)
五岳 Wǔyuè ③
az öt szent hegy
喜马拉雅山 Xǐmǎlāyǎ Shān ③
Himalája
珠穆朗玛峰 Zhūmùlǎngmǎ Fēng ③
Mount Everest (Csomolungma)

Folyók, tavak és források

河 hé ①
folyó
江 jiāng ①
nagy folyó, folyam
湖 hú ①
tó
长江 Cháng Jiāng ①
Jangce (a „hosszú folyó”)
黄河 Huáng Hé ①
Sárga-folyó
河边 hébiān ①
a folyó mente, a folyó melletti hely
河流 héliú ①
vízfolyás
小溪 xiǎoxī ②
patak
瀑布 pùbù ②
vízesés
泉水 quánshuǐ ②
forrásvíz
温泉 wēnquán ②
hőforrás
池塘 chítáng ②
kis tó, halastó
河岸 hé'àn ②
folyópart
流 liú ②
folyik
西湖 Xī Hú ②
Nyugati-tó (Hangcsou)
上游 shàngyóu ②
felső folyás
下游 xiàyóu ②
alsó folyás
水库 shuǐkù ②
víztározó
源头 yuántóu ③
forrás (folyóé)
湖泊 húpō ③
tavak (általános kifejezés)
三角洲 sānjiǎozhōu ③
delta
大运河 Dà Yùnhé ③
Nagy-csatorna
三峡 Sānxiá ③
Három-szurdok

A tenger és a partok

海 hǎi ①
tenger
大海 dàhǎi ①
tenger, nyílt tenger
海边 hǎibiān ①
a tenger melletti hely, tengerpart
沙滩 shātān ①
homokos strand
岛 dǎo ①
sziget
海水 hǎishuǐ ①
tengervíz
海洋 hǎiyáng ①
óceán, tengerek
太平洋 Tàipíngyáng ②
Csendes-óceán
海浪 hǎilàng ②
hullámok
海岸 hǎi'àn ②
partvidék, tengerpart
海底 hǎidǐ ②
tengerfenék
海风 hǎifēng ②
tengeri szél
海南岛 Hǎinán Dǎo ②
Hajnan szigete
南海 Nán Hǎi ②
Dél-kínai-tenger (a „Déli-tenger”)
半岛 bàndǎo ②
félsziget (a „fél sziget”)
海湾 hǎiwān ②
öböl
海峡 hǎixiá ③
tengerszoros
群岛 qúndǎo ③
szigetcsoport
涨潮 zhǎngcháo ③
jön a dagály
退潮 tuìcháo ③
jön az apály
灯塔 dēngtǎ ③
világítótorony
海平面 hǎipíngmiàn ③
tengerszint

Erdők, síkságok és sivatagok

森林 sēnlín ①
erdő
树林 shùlín ①
liget, kis erdő
草原 cǎoyuán ①
sztyepp, füves puszta
沙漠 shāmò ①
sivatag (homoksivatag)
草地 cǎodì ①
rét, gyep
田野 tiányě ②
mezők, szántóföldek
竹林 zhúlín ②
bambuszerdő
野外 yěwài ②
szabad természet
绿洲 lǜzhōu ③
oázis (a „zöld szigetecske”)
戈壁 gēbì ③
góbi, kősivatag
沙丘 shāqiū ③
homokdűne
湿地 shīdì ③
vizes élőhely
荒野 huāngyě ③
vadon, pusztaság
原始森林 yuánshǐ sēnlín ③
őserdő
热带雨林 rèdài yǔlín ③
trópusi esőerdő

Hegyek és vizek a szólásokban

山清水秀 shān qīng shuǐ xiù ②
tiszta hegyek és kecses vizek (szép táj)
海阔天空 hǎi kuò tiān kōng ②
széles a tenger és üres az ég (határtalan; mindenféléről beszélgetni)
愚公移山 Yúgōng yí shān ②
a Bolond Öreg elhordja a hegyeket (a kitartás mindent legyőz)
大海捞针 dà hǎi lāo zhēn ②
tűt halászni a tengerből (tűt keresni a szénakazalban)
一望无际 yí wàng wú jì ②
ameddig a szem ellát
高山流水 gāo shān liú shuǐ ③
magas hegyek és folyó vizek (fenséges zene; a barát, aki megért)
沧海桑田 cāng hǎi sāng tián ③
a tengerből eperfaültetvény lett (a világ gyökeresen megváltozik)
海纳百川 hǎi nà bǎi chuān ③
a tenger száz folyót fogad be (nagyvonalú, nyitott gondolkodás)
水滴石穿 shuǐ dī shí chuān ③
a vízcsepp kivájja a követ
有眼不识泰山 yǒu yǎn bù shí Tài Shān ③
van szeme, mégsem ismeri fel a Taj-hegyet (nem tudja, kivel áll szemben)
山穷水尽 shān qióng shuǐ jìn ③
a hegyek és a vizek végén (zsákutcába jutni)
不到黄河心不死 bú dào Huáng Hé xīn bù sǐ ③
nem adja fel, amíg el nem éri a Sárga-folyót (a végsőkig makacskodni)

Hegyek és vizek a hétköznapi szavakban

地方 dìfang ①
hely
海报 hǎibào ②
plakát
海外 hǎiwài ②
külföld („a tengereken túl”)
江山 jiāngshān ②
az ország, a hatalom („folyók és hegyek”)
山寨 shānzhài ②
hamisítvány (a „hegyi rablótanya”)
山东 Shāndōng ②
Santung („a hegyektől keletre”)
河南 Hénán ②
Honan („a folyótól délre”)
湖南 Húnán ②
Hunan („a tótól délre”)
江湖 jiānghú ③
a kalandorok világa, az alvilág („folyók és tavak”)
靠山 kàoshān ③
pártfogó, támasz (a „hegy, amelynek nekidőlhetünk”)
海量 hǎiliàng ③
óriási mennyiség; jól bírja az italt
下海 xiàhǎi ③
üzleti vállalkozásba fogni („leszállni a tengerre”)
土豪 tǔháo ③
újgazdag
泰斗 tàidǒu ③
szaktekintély (a Taj-hegy és az Északi Véka)
冰山一角 bīngshān yì jiǎo ③
a jéghegy csúcsa

Példamondatok

我家在山上,空气很好。 ①
Wǒ jiā zài shān shang, kōngqì hěn hǎo.
A hegyen lakom, ott jó a levegő.
夏天我们常常去海边玩。 ①
Xiàtiān wǒmen chángcháng qù hǎibiān wán.
Nyáron gyakran megyünk a tengerhez.
长江是中国最长的河。 ①
Cháng Jiāng shì Zhōngguó zuì cháng de hé.
A Jangce Kína leghosszabb folyója.
这座山很高,山顶上有雪。 ①
Zhè zuò shān hěn gāo, shāndǐng shang yǒu xuě.
Ez a hegy nagyon magas, a tetején hó van.
孩子们在沙滩上玩沙子。 ①
Háizimen zài shātān shang wán shāzi.
A gyerekek a homokkal játszanak a strandon.
河边有一片小树林。 ①
Hébiān yǒu yí piàn xiǎo shùlín.
A folyó mellett van egy kis liget.
这里的海水真蓝! ①
Zhèli de hǎishuǐ zhēn lán!
Milyen kék itt a tenger!
我喜欢大自然,周末常常去爬山。 ①
Wǒ xǐhuan dàzìrán, zhōumò chángcháng qù pá shān.
Szeretem a természetet, hétvégén gyakran megyek túrázni a hegyekbe.
黄河从青藏高原流到渤海。 ②
Huáng Hé cóng Qīngzàng Gāoyuán liú dào Bó Hǎi.
A Sárga-folyó a Csinghaj–Tibeti-fennsíkról folyik a Pohaj-tengerig.
桂林山水甲天下。 ②
Guìlín shānshuǐ jiǎ tiānxià.
Kujlin tájai az elsők az ég alatt.
这个地方山清水秀,很多人来旅游。 ②
Zhège dìfang shān qīng shuǐ xiù, hěn duō rén lái lǚyóu.
Gyönyörű ez a hely, sokan jönnek ide kirándulni.
我们沿着小溪走,走到了一个瀑布。 ②
Wǒmen yánzhe xiǎoxī zǒu, zǒu dào le yí ge pùbù.
A patakot követtük, és egy vízeséshez értünk.
爬到山顶的时候,我们看到了日出。 ②
Pá dào shāndǐng de shíhou, wǒmen kàndào le rìchū.
Amikor felértünk a hegytetőre, megláttuk a napfelkeltét.
内蒙古的草原一望无际。 ②
Nèiměnggǔ de cǎoyuán yí wàng wú jì.
Belső-Mongóliában a sztyepp addig nyúlik, ameddig a szem ellát.
冬天泡温泉最舒服了。 ②
Dōngtiān pào wēnquán zuì shūfu le.
Télen semmi sem esik jobban, mint egy fürdő a hőforrásban.
退潮以后,孩子们去沙滩上找贝壳。 ②
Tuìcháo yǐhòu, háizimen qù shātān shang zhǎo bèiké.
Apálykor a gyerekek kagylót keresnek a strandon.
在这么大的城市里找他,简直是大海捞针。 ②
Zài zhème dà de chéngshì li zhǎo tā, jiǎnzhí shì dà hǎi lāo zhēn.
Ekkora városban megkeresni őt olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.
这个手机是山寨的,很便宜,可是不好用。 ②
Zhège shǒujī shì shānzhài de, hěn piányi, kěshì bù hǎoyòng.
Ez a telefon hamisítvány: olcsó, de rosszul működik.
珠穆朗玛峰海拔八千八百四十八米,是世界上最高的山峰。 ③
Zhūmùlǎngmǎ Fēng hǎibá bāqiān bābǎi sìshíbā mǐ, shì shìjiè shang zuì gāo de shānfēng.
A Mount Everest 8848 méter magas a tengerszint felett, ez a világ legmagasabb csúcsa.
留得青山在,不怕没柴烧。 ③
Liú dé qīngshān zài, bú pà méi chái shāo.
Amíg zöld marad a hegy, tűzifában nem lesz hiány.
九十年代,很多人离开单位下海做生意。 ③
Jiǔshí niándài, hěn duō rén líkāi dānwèi xiàhǎi zuò shēngyi.
A kilencvenes években sokan otthagyták a munkaegységüket, hogy üzleti vállalkozásba fogjanak.
山重水复疑无路,柳暗花明又一村。 ③
Shān chóng shuǐ fù yí wú lù, liǔ àn huā míng yòu yì cūn.
Hegy hegy hátán, folyó folyó után, azt hinné az ember, nincs tovább út; a füzek árnyékában, a virágok ragyogásában ott van megint egy falu.
白日依山尽,黄河入海流。欲穷千里目,更上一层楼。 ③
Bái rì yī shān jìn, Huáng Hé rù hǎi liú. Yù qióng qiān lǐ mù, gèng shàng yì céng lóu.
A fehér nap kialszik a hegyek mögött, a Sárga-folyó a tenger felé tart. Ha ezer li messzeségbe akarsz ellátni, menj fel még egy emelettel.
会当凌绝顶,一览众山小。 ③
Huì dāng líng jué dǐng, yì lǎn zhòng shān xiǎo.
Egyszer csak fel kell mennem egészen a csúcsig: egyetlen pillantásra minden hegy kicsinek látszik majd.
知者乐水,仁者乐山。 ③
Zhì zhě lè shuǐ, rén zhě lè shān.
A megfontolt ember a vizet szereti, a tökéletes ember a hegyeket.

网上汉语 · learn-chinese.online

Kínai tanfolyam

1. szint · Kezdő
学
中
文

Világos és strukturált módszer a mandarin nyelv elkezdéséhez.

✓1–5. egység: ingyenesLeckék, gyakorlatok és tesztek, teljes hozzáférés.
🔓6–10. egység: szabad hozzáférésA tananyag olvasásra, gyakorlatok és tesztek nélkül. Bejelentkezés nélkül is.
Kezdje ingyenAzonnali hozzáférés az 1. szinthez

A HanWen Shop webáruház

Minden tárgy Kína egy-egy történetét meséli el!

Kézzel vésett, személyre szabott kínai pecsét

Személyre szabott ajándék

Kínai nevek, személyre szabott pecsétek és egyedi alkotások: kifejezetten Önnek készülnek.

Fedezze fel
Sárkányokkal hímzett piros hanfu

Hanfu – Elegancia Kínából

Fedezze fel a hagyományos kínai viselet szépségét, és ajándékozzon egy utazást a dinasztiák korán át.

Fedezze fel
Kínai kalligráfiaecsetek

Kínai művészeti kellékek

Ecsetek, Xuan-papír, tus és kalligráfia: ajándékok kreatív lelkeknek.

Fedezze fel
Gyöngyökkel díszített arany főnixkorona

Ékszerek, amelyek történetet mesélnek

Gyöngyök, szerencsehozó medálok és hajtűk: finom figyelmességek ajándékba.

Fedezze fel
Evőpálcika-készlet panda alakú pálcikatartókkal díszdobozban

Hagyományos ajándékok

Ajándékötletek Kína színeiben az ünnepekre.

Fedezze fel
Selyemből és bambuszból készült kínai legyező

Legyező & Napernyő

Egyedülálló művészi hangulatot csempésznek az Ön mindennapjaiba.

Fedezze fel
  • Ingyenes szállítás: Franciaország 69,90 €-tól | EU 99,90 €-tól | Európa többi része 129,90 €-tól
  • Eredeti ajándékok: közvetlen szállítással Franciaországból. 🇫🇷
  • Egyedi alkotások: személyre szabva és kézzel készítve, kifejezetten Önnek.