A Hegyek és tengerek könyve 4. fejezet

A Keleti Hegyek Könyve (东山经 Dōngshānjīng) a Hegyek és Tengerek Könyvének negyedik könyve. Északról délre négy parti hegyláncot jár be, melyek bővelkednek vízfolyásokban, különös halakban és jós-vadakban, melyek árvizeket, aszályokat és járványokat hirdetnek. A kínai szöveget pinjin átírásával adjuk, majd a magyar fordítás és jegyzetek következnek.

Első Keleti Könyv — 东山经

《東dōng山shān經jīng》之zhī首shǒu，曰yuē樕sù𧑤zhū之zhī山shān，北běi臨lín乾qián昧mèi。食shí水shuǐ出chū焉yān，而ér東dōng北běi流liú注zhù于yú海hǎi。其qí中zhōng多duō鱅yōng鱅yōng之zhī魚yú，其qí狀zhuàng如rú犂lí牛niú，其qí音yīn如rú彘zhì鳴míng。

A Keleti Hegyek Könyve. Az első hegy neve Szucsu-hegy (樕𧑤); északon Kanmejjel (乾昧) határos. A Si folyó (食水) belőle ered, és északkeletre folyik, hogy a tengerbe ömöljön. Bővelkedik jungjung-halakban (鱅鱅), melyek a li-ökörre (犂牛) hasonlítanak, s kiáltásuk a disznó röffenése.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē藟lěi山shān，其qí上shàng有yǒu玉yù，其qí下xià有yǒu金jīn。湖hú水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú食shí水shuǐ，其qí中zhōng多duō活huó師shī。

Háromszáz li-vel délre fekszik a Lej-hegy (藟山). Csúcsa jádét rejt, lába aranyat. A Hu folyó (湖水) belőle ered, és keletre folyik, hogy a Si-be (食水) ömöljön; bővelkedik ebihalakban (huoshi 活師).

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē栒xún狀zhuàng之zhī山shān，其qí上shàng多duō金jīn玉yù，其qí下xià多duō青qīng碧bì石shí。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú犬quǎn，六liù足zú，其qí名míng曰yuē從cóng從cóng，其qí鳴míng自zì詨xiào。有yǒu鳥niǎo焉yān，其qí狀zhuàng如rú鷄jī而ér鼠shǔ毛máo，其qí名míng曰yuē䖪zī鼠shǔ，見jiàn則zé其qí邑yì大dà早zǎo。𣲵zhǐ水shuǐ出chū焉yān，而ér北běi流liú注zhù于yú湖hú水shuǐ。其qí中zhōng多duō箴zhēn魚yú，其qí狀zhuàng如rú鯈tiáo，其qí喙huì如rú箴zhēn，食shí之zhī無wú疫yì疾jí。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Hszüncsuang-hegy (栒狀). Csúcsa aranyban és jádében bővelkedik, lába kékeszöld kőben (qingbi 青碧石). Található ott egy állat, mely a kutyához hasonló, hat lábbal, neve congcong (從從); kiáltása saját nevét mondja ki. Található ott egy madár, mely a kakashoz hasonló, de patkányszőrrel, neve zhushu (䖪鼠); ha megjelenik, a vidék nagy aszályt ismer. A Fu folyó (𣲵水) belőle ered, és északra folyik, hogy a Hu-ba (湖水) ömöljön. Bővelkedik zhen-halakban (箴魚), melyek a tiao-hoz (鯈) hasonlók, tűforma orral; aki eszik belőlük, óva van a járványoktól.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē勃bó亝qí之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，無wú水shuǐ。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Pocsin-hegy (勃亝), fű és fa nélkül, és víz nélkül.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē番fān條tiáo之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō沙shā。減jiǎn水shuǐ出chū焉yān，北běi流liú注zhù于yú海hǎi，其qí中zhōng多duō鱤gǎn魚yú。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Fantiao-hegy (番條), fű és fa nélkül, homokban bővelkedő. A Csien folyó (減水) belőle ered, és északra folyik, hogy a tengerbe ömöljön; bővelkedik kan-halakban (鱤魚).

又yòu南nán四sì百bǎi里lǐ，曰yuē姑gū兒ér之zhī山shān，其qí上shàng多duō漆qī，其qí下xià多duō桑sāng柘zhè。姑gū兒ér之zhī水shuǐ出chū焉yān，北běi流liú注zhù于yú海hǎi，其qí中zhōng多duō鱤gǎn魚yú。

Négyszáz li-vel délebbre fekszik a Kuer-hegy (姑兒). Csúcsa lakkfákban bővelkedik, lába eperfákban (sang 桑) és festőeperfákban (zhe 柘). A Kuer folyó (姑兒水) belőle ered, és északra folyik, hogy a tengerbe ömöljön; bővelkedik kan-halakban (鱤魚).

又yòu南nán四sì百bǎi里lǐ，曰yuē高gāo氏shì之zhī山shān，其qí上shàng多duō玉yù，其qí下xià多duō箴zhēn石shí。諸zhū繩shéng之zhī水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú澤zé，其qí中zhōng多duō金jīn玉yù。

Négyszáz li-vel délebbre fekszik a Kaosi-hegy (高氏). Csúcsa jádében bővelkedik, lába zhen-kőben (箴石). A Csuseng folyó (諸繩水) belőle ered, és keletre folyik, hogy egy mocsárba ömöljön; bővelkedik aranyban és jádében.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē嶽yuè山shān，其qí上shàng多duō桑sāng，其qí下xià多duō樗chū。濼luò水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú澤zé，其qí中zhōng多duō金jīn玉yù。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Jüe-hegy (嶽山). Csúcsa eperfákban bővelkedik, lába bálványfákban (chu 樗). A Luo folyó (濼水) belőle ered, és keletre folyik, hogy egy mocsárba ömöljön; bővelkedik aranyban és jádében.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē豺chái山shān，其qí上shàng無wú草cǎo木mù，其qí下xià多duō水shuǐ，其qí中zhōng多duō堪kān㐨xù之zhī魚yú。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú夸kuā父fù而ér彘zhì毛máo，其qí音yīn如rú呼hū，見jiàn則zé天tiān下xià大dà水shuǐ。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Csaj-hegy (豺山). Csúcsa fű és fa nélkül való, lába vizekben és kanni-halakban (堪㐨) bővelkedik. Található ott egy állat, mely Kuafu-hoz (夸父) hasonló, de disznósörtével, kiáltása mint egy hívás; ha megjelenik, a birodalom nagy árvizeket ismer.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē獨dú山shān，其qí上shàng多duō金jīn玉yù，其qí下xià多duō美měi石shí。末mò塗tú之zhī水shuǐ出chū焉yān，而ér東dōng南nán流liú注zhù于yú沔miǎn，其qí中zhōng多duō𧌁tiáo䗤yóng，其qí狀zhuàng如rú黃huáng蛇shé，魚yú翼yì，出chū入rù有yǒu光guāng，見jiàn則zé其qí邑yì大dà旱hàn。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Tu-hegy (獨山). Csúcsa aranyban és jádében bővelkedik, lába szép kövekben. A Motu folyó (末塗水) belőle ered, és délkeletre folyik, hogy a Mian-ba (沔) ömöljön; bővelkedik gengtia-lényekben (𧌁䗤), melyek a sárga kígyóhoz hasonlók, de halúszókkal, melyek a vízbe merülve és kilépve ragyognak; ha megjelennek, a vidék nagy aszályt ismer.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē泰tài山shān，其qí上shàng多duō玉yù，其qí下xià多duō金jīn。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú豚tún而ér有yǒu珠zhū，名míng曰yuē狪tóng狪tóng，其qí名míng自zì䚯tǎo。環huán水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú江jiāng，其qí中zhōng多duō水shuǐ玉yù。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Taj-hegy (泰山). Csúcsa jádében bővelkedik, lába aranyban. Található ott egy állat, mely a disznóhoz hasonló, de gyöngyöket hordoz, neve tongtong (狪狪); kiáltása saját nevét mondja ki. A Huan folyó (環水) belőle ered, és keletre folyik, hogy a Kék Folyóba (Jiang 江) ömöljön; bővelkedik hegyikristályban.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē竹zhú山shān，錞duì于yú江jiāng，無wú草cǎo木mù，多duō瑤yáo碧bì。激jī水shuǐ出chū焉yān，而ér東dōng南nán流liú注zhù于yú娶qǔ檀tán之zhī水shuǐ，其qí中zhōng多duō茈zǐ羸léi。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Csu-hegy (竹山), a Kék Folyónak támaszkodva; fű és fa nélkül, bővelkedik jao-jádében (瑤) és jáspisban. A Csi folyó (激水) belőle ered, és délkeletre folyik, hogy a Csütan-ba (娶檀水) ömöljön; bővelkedik zi-csigákban (茈羸).

凡fán《東dōng山shān經jīng》之zhī首shǒu，自zì樕sù𧑤zhū之zhī山shān以yǐ至zhì于yú竹zhú山shān，凡fán十shí二èr山shān，三sān千qiān六liù百bǎi里lǐ。其qí神shén狀zhuàng皆jiē人rén身shēn龍lóng首shǒu。祠cí：毛máo用yòng一yī犬quǎn祈qí，䎶èr用yòng魚yú。

Összesen, a Szucsu-hegytől a Csu-hegyig, a Keleti Könyv első lánca tizenkét hegyet számlál, háromezer-hatszáz li hosszan. Isteneik mind emberi testűek és sárkányfejűek. Kultusz: kutyát ajánlanak könyörgésként és halat áldozatként.

Második Keleti Könyv — 东次二经

《東dōng次cì二èr經jīng》之zhī首shǒu，曰yuē空kōng桑sāng之zhī山shān，北běi臨lín食shí水shuǐ，東dōng望wàng沮jǔ吳wú，南nán望wàng沙shā陵líng，西xī望wàng湣mǐn澤zé。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú牛niú而ér虎hǔ文wén，其qí音yīn如rú欽qīn，其qí名míng曰yuē軨líng軨líng，其qí鳴míng自zì叫jiào，見jiàn則zé天tiān下xià大dà水shuǐ。

A Második Keleti Könyv első hegyének neve Kungszang-hegy (空桑). Északon a Si-vel (食水) határos, keleten Csuvura (沮吳), délen Salingra (沙陵), nyugaton a Min-mocsárra (湣澤) néz. Található ott egy állat, mely az ökörhöz hasonló, de tigriscsíkokkal, kiáltása mint egy sóhaj, neve lingling (軨軨); kiáltása saját nevét mondja ki; ha megjelenik, a birodalom nagy árvizeket ismer.

又yòu南nán六liù百bǎi里lǐ，曰yuē曹cáo夕xī之zhī山shān，其qí下xià多duō穀gǔ而ér無wú水shuǐ，多duō鳥niǎo獸shòu。

Hatszáz li-vel délre fekszik a Caohszi-hegy (曹夕). Lába papíreperfákban (gu 穀) bővelkedik, de víz nélkül; bővelkedik madarakban és állatokban.

又yòu西xī南nán四sì百bǎi里lǐ，曰yuē嶧yì皋gāo之zhī山shān，其qí上shàng多duō金jīn玉yù，其qí下xià多duō白bái堊è。嶧yì皋gāo之zhī水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú激jī女nǚ之zhī水shuǐ，其qí中zhōng多duō蜃shèn珧yáo。

Négyszáz li-vel délnyugatra fekszik a Jikao-hegy (嶧皋). Csúcsa aranyban és jádében bővelkedik, lába fehér krétában (bai'e 白堊). A Jikao folyó (嶧皋水) belőle ered, és keletre folyik, hogy a Csinü-be (激女水) ömöljön; bővelkedik kagylókban és osztrigákban (shenyao 蜃珧).

又yòu南nán水shuǐ行xíng五wǔ百bǎi里lǐ，流liú沙shā三sān百bǎi里lǐ，至zhì于yú葛gé山shān之zhī尾wěi，無wú草cǎo木mù，多duō砥dǐ礪lì。

Ötszáz li-vel délre vízen, majd háromszáz li futóhomokon, eljut az ember a Ko-hegy (葛山) legvégéhez; fű és fa nélkül, fenőkőben (dili 砥礪) bővelkedik.

又yòu南nán三sān百bǎi八bā十shí里lǐ，曰yuē葛gé山shān之zhī首shǒu，無wú草cǎo木mù。澧lǐ水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú余yú澤zé，其qí中zhōng多duō珠zhū蟞biē魚yú，其qí狀zhuàng如rú肺fèi而ér有yǒu目mù，六liù足zú有yǒu珠zhū，其qí味wèi酸suān甘gān，食shí之zhī無wú癘lì。

Háromszáznyolcvan li-vel délebbre fekszik a Ko-hegy (葛山) feje, fű és fa nélkül. A Li folyó (澧水) belőle ered, és keletre folyik, hogy a Jü-mocsárba (余澤) ömöljön; bővelkedik zhubie-halakban (珠蟞魚), melyek a tüdőhöz hasonlók, de szemekkel, hat lábbal és gyöngyöket hordozva, édes-savanyú ízzel; aki eszik belőlük, óva van a leprától.

又yòu南nán三sān百bǎi八bā十shí里lǐ，曰yuē餘yú峨é之zhī山shān，其qí上shàng多duō梓zǐ柟nán，其qí下xià多duō荊jīng芑qǐ。雜zá余yú之zhī水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú黃huáng水shuǐ。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú菟tú而ér鳥niǎo喙huì，鴟chī目mù蛇shé尾wěi，見jiàn人rén則zé眠mián，名míng曰yuē犰qiú狳yú，其qí鳴míng自zì䚯tǎo，見jiàn則zé螽zhōng蝗huáng為wèi敗bài。

Háromszáznyolcvan li-vel délebbre fekszik a Jüe-hegy (餘峨). Csúcsa szivarfákban (zi 梓) és nanmu-ban (柟) bővelkedik, lába jing- (荊) és qi-cserjékben (芑). A Cajü folyó (雜余水) belőle ered, és keletre folyik, hogy a Huang-ba (黃水) ömöljön. Található ott egy állat, mely a nyúlhoz hasonló, de madárcsőrrel, bagolyszemmel és kígyófarokkal, mely elalszik az emberek láttán, neve qiuyu (犰狳); kiáltása saját nevét mondja ki; ha megjelenik, sáskák és tücskök pusztítják a termést.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē杜dù父fù之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō水shuǐ。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Tufu-hegy (杜父), fű és fa nélkül, vizekben bővelkedő.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē耿gěng山shān，無wú草cǎo木mù，多duō水shuǐ碧bì，多duō大dà蛇shé。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú狐hú而ér魚yú翼yì，其qí名míng曰yuē朱zhū獳nòu，其qí鳴míng自zì叫jiào，見jiàn則zé其qí國guó有yǒu恐kǒng。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Keng-hegy (耿山), fű és fa nélkül, vízi jáspisban (shuibi 水碧) és nagy kígyókban bővelkedő. Található ott egy állat, mely a rókához hasonló, de halúszókkal, neve zhuru (朱獳); kiáltása saját nevét mondja ki; ha megjelenik, az ország rettegést ismer.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē盧lú其qí之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō沙shā石shí。沙shā水shuǐ出chū焉yān，南nán流liú注zhù于yú涔cén水shuǐ，其qí中zhōng多duō𪁐lí鶘hú，其qí狀zhuàng如rú鴛yuān鴦yāng而ér人rén足zú，其qí鳴míng自zì䚯tǎo，見jiàn則zé其qí國guó多duō土tǔ功gōng。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Lucsi-hegy (盧其), fű és fa nélkül, homokban és kövekben bővelkedő. A Sa folyó (沙水) belőle ered, és délre folyik, hogy a Cen-be (涔水) ömöljön; bővelkedik huanhu-pelikánokban (𪁐鶘), melyek a mandarinréce hasonlók, de emberi lábbal; kiáltásuk saját nevüket mondja ki; ha megjelennek, az ország nagy földmunkákat ismer.

又yòu南nán三sān百bǎi八bā十shí里lǐ，曰yuē姑gū射shè之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō水shuǐ。

Háromszáznyolcvan li-vel délebbre fekszik a Kuje-hegy (姑射), fű és fa nélkül, vizekben bővelkedő.

又yòu南nán水shuǐ行xíng三sān百bǎi里lǐ，流liú沙shā百bǎi里lǐ，曰yuē北běi姑gū射shè之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō石shí。

Háromszáz li-vel délre vízen, majd száz li futóhomokon, fekszik a Pejkuje-hegy (北姑射), fű és fa nélkül, kövekben bővelkedő.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē南nán姑gū射shè之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō水shuǐ。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Nankuje-hegy (南姑射), fű és fa nélkül, vizekben bővelkedő.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē碧bì山shān，無wú草cǎo木mù，多duō大dà蛇shé，多duō碧bì水shuǐ玉yù。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Pi-hegy (碧山), fű és fa nélkül, nagy kígyókban és jáspis-kristályban (bishuiyu 碧水玉) bővelkedő.

又yòu南nán五wǔ百bǎi里lǐ，曰yuē維wéi氏shì之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō金jīn玉yù。原yuán水shuǐ出chū焉yān，東dōng流liú注zhù于yú沙shā澤zé。

Ötszáz li-vel délebbre fekszik a Vejsi-hegy (維氏), fű és fa nélkül, aranyban és jádében bővelkedő. A Jüan folyó (原水) belőle ered, és keletre folyik, hogy a Sa-mocsárba (沙澤) ömöljön.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē姑gū逢féng之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō金jīn玉yù。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú狐hú而ér有yǒu翼yì，其qí音yīn如rú鴻hóng鴈yàn，其qí名míng曰yuē獙bì獙bì，見jiàn則zé天tiān下xià大dà旱hàn。

Háromszáz li-vel délebbre fekszik a Kufeng-hegy (姑逢), fű és fa nélkül, aranyban és jádében bővelkedő. Található ott egy állat, mely a rókához hasonló, de szárnyas, kiáltása mint a vadludaké, neve biebie (獙獙); ha megjelenik, a birodalom nagy aszályt ismer.

又yòu南nán五wǔ百bǎi里lǐ，曰yuē鳧fú麗lì之zhī山shān，其qí上shàng多duō金jīn玉yù，其qí下xià多duō箴zhēn石shí。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú狐hú，而ér九jiǔ尾wěi、九jiǔ首shǒu、虎hǔ爪zhǎo，名míng曰yuē蠪lóng姪zhí，其qí音yīn如rú嬰yīng兒ér，是shì食shí人rén。

Ötszáz li-vel délebbre fekszik a Fuli-hegy (鳧麗). Csúcsa aranyban és jádében bővelkedik, lába zhen-kőben (箴石). Található ott egy állat, mely a rókához hasonló, kilenc farokkal, kilenc fejjel és tigriskarmokkal, neve longzhi (蠪姪), kiáltása mint egy csecsemőé; embereket fal fel.

又yòu南nán五wǔ百bǎi里lǐ，曰yuē䃌zhēn山shān，南nán臨lín䃌zhēn水shuǐ，東dōng望wàng湖hú澤zé。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú馬mǎ，而ér羊yáng目mù、四sì角jiǎo、牛niú尾wěi，其qí音yīn如rú獋háo狗gǒu，其qí名míng曰yuē峳yóu峳yóu，見jiàn則zé其qí國guó多duō狡jiǎo客kè。有yǒu鳥niǎo焉yān，其qí狀zhuàng如rú鳧fú而ér鼠shǔ尾wěi，善shàn登dēng木mù，其qí名míng曰yuē絜jié鉤gōu，見jiàn則zé其qí國guó多duō疫yì。

Ötszáz li-vel délebbre fekszik a Pin-hegy (䃌山); délen a Pin folyóval (䃌水) határos, keleten a Hu-mocsárra (湖澤) néz. Található ott egy állat, mely a lóhoz hasonló, birkaszemmel, négy szarvval és ökörfarokkal, kiáltása mint a kutya vonyítása, neve youyou (峳峳); ha megjelenik, az ország hemzseg az álnok vendégektől. Található ott egy madár, mely a vadrécéhez hasonló, de patkányfarokkal, ügyes a fák megmászásában, neve jiegou (絜鉤); ha megjelenik, az ország számos járványt ismer.

凡fán《東dōng次cì二èr經jīng》之zhī首shǒu，自zì空kōng桑sāng之zhī山shān至zhì于yú䃌zhēn山shān，凡fán十shí七qī山shān，六liù千qiān六liù百bǎi四sì十shí里lǐ。其qí神shén狀zhuàng皆jiē獸shòu身shēn人rén面miàn載zài觡gé。其qí祠cí：毛máo用yòng一yī鷄jī祈qí，嬰yīng用yòng一yī璧bì瘞yì。

Összesen, a Kungszang-hegytől a Pin-hegyig, a Második Keleti Könyv tizenhét hegyet számlál, hatezer-hatszáznegyven li hosszan. Isteneik mind állattestűek, emberi arcúak és agancsot (ge 觡) viselnek. Kultuszukhoz: kakast ajánlanak könyörgésként és jádekorongot (bi 璧) ásnak el áldozatként.

Harmadik Keleti Könyv — 东次三经

又yòu《東dōng次cì三sān經jīng》之zhī首shǒu，曰yuē尸shī胡hú之zhī山shān，北běi望wàng𦍲xiáng山shān，其qí上shàng多duō金jīn玉yù，其qí下xià多duō棘jí。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú麋mí而ér魚yú目mù，名míng曰yuē妴yuàn胡hú，其qí鳴míng自zì䚯tǎo。

A Harmadik Keleti Könyv első hegyének neve Sihu-hegy (尸胡). Északon a Lü-hegyre (𦍲山) néz; csúcsa aranyban és jádében bővelkedik, lába tövisekben (ji 棘). Található ott egy állat, mely a Dávid-szarvashoz hasonló, de halszemmel, neve yuanhu (妴胡); kiáltása saját nevét mondja ki.

又yòu南nán水shuǐ行xíng八bā百bǎi里lǐ，曰yuē岐qí山shān，其qí木mù多duō桃táo李lǐ，其qí獸shòu多duō虎hǔ。

Nyolcszáz li-vel délre vízen fekszik a Csi-hegy (岐山). Fái többnyire őszibarack és szilva, állatai többnyire tigrisek.

又yòu南nán水shuǐ行xíng五wǔ百bǎi里lǐ，曰yuē諸zhū鉤gōu之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō沙shā石shí。是shì山shān也yě，廣guǎng員yuán百bǎi里lǐ，多duō寐mèi魚yú。

Ötszáz li-vel délre vízen fekszik a Csukou-hegy (諸鉤), fű és fa nélkül, homokban és kövekben bővelkedő. E hegy száz li kerületű, és mei-halakban (寐魚) bővelkedik.

又yòu南nán水shuǐ行xíng七qī百bǎi里lǐ，曰yuē中zhōng父fù之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō沙shā。

Hétszáz li-vel délre vízen fekszik a Csungfu-hegy (中父), fű és fa nélkül, homokban bővelkedő.

又yòu東dōng水shuǐ行xíng千qiān里lǐ，曰yuē胡hú射shè之zhī山shān，無wú草cǎo木mù，多duō沙shā石shí。

Ezer li-vel keletre vízen fekszik a Husö-hegy (胡射), fű és fa nélkül, homokban és kövekben bővelkedő.

又yòu南nán水shuǐ行xíng七qī百bǎi里lǐ，曰yuē孟mèng子zi之zhī山shān，其qí木mù多duō梓zǐ桐tóng，多duō桃táo李lǐ，其qí草cǎo多duō菌jūn蒲pú，其qí獸shòu多duō麋mí鹿lù。是shì山shān也yě，廣guǎng員yuán百bǎi里lǐ。其qí上shàng有yǒu水shuǐ出chū焉yān，名míng曰yuē碧bì陽yáng，其qí中zhōng多duō鱣zhān鮪wěi。

Hétszáz li-vel délre vízen fekszik a Mengci-hegy (孟子). Fái többnyire szivarfák (zi 梓) és császárfák (tong 桐), sok őszibarackkal és szilvával; füvei többnyire gombák és kákák (junpu 菌蒲), állatai többnyire szarvasok és Dávid-szarvasok. E hegy száz li kerületű. Csúcsán egy víz fakad, neve Pijang (碧陽); bővelkedik zhan- (鱣) és wei-halakban (鮪).

又yòu南nán水shuǐ行xíng五wǔ百bǎi里lǐ，曰yuē流liú沙shā，行xíng五wǔ百bǎi里lǐ，有yǒu山shān焉yān，曰yuē跂qí踵zhǒng之zhī山shān，廣guǎng員yuán二èr百bǎi里lǐ，無wú草cǎo木mù，有yǒu大dà蛇shé，其qí上shàng多duō玉yù。有yǒu水shuǐ焉yān，廣guǎng員yuán四sì十shí里lǐ皆jiē涌yǒng，其qí名míng曰yuē深shēn澤zé，其qí中zhōng多duō蠵xī龜guī。有yǒu魚yú焉yān，其qí狀zhuàng如rú鯉lǐ，而ér六liù足zú鳥niǎo尾wěi，名míng曰yuē鮯gé鮯gé之zhī魚yú，其qí鳴míng自zì叫jiào。

Ötszáz li-vel délre vízen, majd ötszáz li futóhomokon, egy hegy emelkedik, neve Csicsung-hegy (跂踵), kétszáz li kerületű, fű és fa nélkül, nagy kígyókkal benépesítve; csúcsa jádében bővelkedik. Található ott egy negyven li kerületű víz, egészen forrongva, neve a Mély Mocsár (Shenze 深澤); bővelkedik xie-teknősökben (蠵龜). Található ott egy hal, mely a pontyhoz hasonló, de hat lábbal és madárfarokkal, neve gege (鮯鮯); kiáltása saját nevét mondja ki.

又yòu南nán水shuǐ行xíng九jiǔ百bǎi里lǐ，曰yuē踇mǔ隅yú之zhī山shān，其qí上shàng有yǒu草cǎo木mù，多duō金jīn玉yù，多duō赭zhě。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú牛niú而ér馬mǎ尾wěi，名míng曰yuē精jīng精jīng，其qí鳴míng自zì叫jiào。

Kilencszáz li-vel délre vízen fekszik a Mujü-hegy (踇隅). Csúcsa füveket és fákat hordoz, aranyban, jádében és okkerben bővelkedő. Található ott egy állat, mely az ökörhöz hasonló, de lófarokkal, neve jingjing (精精); kiáltása saját nevét mondja ki.

又yòu南nán水shuǐ行xíng五wǔ百bǎi里lǐ，流liú沙shā三sān百bǎi里lǐ，至zhì于yú無wú皋gāo之zhī山shān，南nán望wàng幼yòu海hǎi，東dōng望wàng榑fú木mù，無wú草cǎo木mù，多duō風fēng。是shì山shān也yě，廣guǎng員yuán百bǎi里lǐ。

Ötszáz li-vel délre vízen, majd háromszáz li futóhomokon, eljut az ember a Vukao-hegyhez (無皋). Délen a Fiatal Tengerre (Youhai 幼海), keleten a Fu-fára (榑木) néz; fű és fa nélkül, sok szelet ismer. E hegy száz li kerületű.

凡fán《東dōng次cì三sān經jīng》之zhī首shǒu，自zì尸shī胡hú之zhī山shān至zhì于yú無wú睪yì之zhī山shān，凡fán九jiǔ山shān，六liù千qiān九jiǔ百bǎi里lǐ。其qí神shén狀zhuàng皆jiē人rén身shēn而ér羊yáng角jiǎo。其qí祠cí：用yòng一yī牡mǔ羊yáng，米mǐ用yòng黍shǔ。是shì神shén也yě，見jiàn則zé風fēng雨yǔ水shuǐ為wèi敗bài。

Összesen, a Sihu-hegytől a Vukao-hegyig, a Harmadik Keleti Könyv kilenc hegyet számlál, hatezer-kilencszáz li hosszan. Isteneik mind emberi testűek és birkaszarvúak. Kultuszukhoz: kost ajánlanak és kölest (shu 黍) gabonaként. Ha ezen istenek megjelennek, szelek, esők és vizek pusztítást okoznak.

Negyedik Keleti Könyv — 东次四经

又yòu《東dōng次cì四sì經jīng》之zhī首shǒu，曰yuē北běi號hào之zhī山shān，臨lín于yú北běi海hǎi。有yǒu木mù焉yān，其qí狀zhuàng如rú楊yáng，赤chì華huá，其qí實shí如rú棗zǎo而ér無wú核hé，其qí味wèi酸suān甘gān，食shí之zhī不bù瘧nüè。食shí水shuǐ出chū焉yān，而ér東dōng北běi流liú注zhù于yú海hǎi。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú狼láng，赤chì首shǒu鼠shǔ目mù，其qí音yīn如rú豚tún，名míng曰yuē猲xiē狙jū，是shì食shí人rén。有yǒu鳥niǎo焉yān，其qí狀zhuàng如rú鷄jī而ér白bái首shǒu，鼠shǔ足zú而ér虎hǔ爪zhǎo，其qí名míng曰yuē鬿qí雀què，亦yì食shí人rén。

A Negyedik Keleti Könyv első hegyének neve Pejhao-hegy (北號), az északi tenger partján. Található ott egy fa, mely a nyárfához hasonló, vörös virágokkal, melynek gyümölcse a jujubához hasonló, de mag nélkül, édes-savanyú ízzel; aki eszik belőle, nem kap maláriát. A Si folyó (食水) belőle ered, és északkeletre folyik, hogy a tengerbe ömöljön. Található ott egy állat, mely a farkashoz hasonló, vörös fejjel és patkányszemmel, kiáltása mint a disznóé, neve jeju (猲狙); embereket fal fel. Található ott egy madár, mely a kakashoz hasonló, de fehér fejjel, patkánylábbal és tigriskarmokkal, neve qique (鬿雀); ő is embereket fal fel.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē旄máo山shān，無wú草cǎo木mù。蒼cāng體tǐ之zhī水shuǐ出chū焉yān，而ér西xī流liú注zhù于yú展zhǎn水shuǐ。其qí中zhōng多duō鱃xiū魚yú，其qí狀zhuàng如rú鯉lǐ而ér大dà首shǒu，食shí者zhě不bù疣yóu。

Háromszáz li-vel délre fekszik a Mao-hegy (旄山), fű és fa nélkül. A Cangti folyó (蒼體水) belőle ered, és nyugatra folyik, hogy a Zhan-ba (展水) ömöljön; bővelkedik xiu-halakban (鱃魚), melyek a pontyhoz hasonlók, de vastag fejjel; aki eszik belőlük, nincs szemölcse.

又yòu南nán三sān百bǎi二èr十shí里lǐ，曰yuē東dōng始shǐ之zhī山shān，上shàng多duō蒼cāng玉yù。有yǒu木mù焉yān，其qí狀zhuàng如rú楊yáng而ér赤chì理lǐ，其qí汁zhī如rú血xuè，不bù實shí，其qí名míng曰yuē芑qǐ，可kě以yǐ服fú馬mǎ。泚cǐ水shuǐ出chū焉yān，而ér東dōng北běi流liú注zhù于yú海hǎi，其qí中zhōng多duō美měi貝bèi，多duō茈zǐ魚yú，其qí狀zhuàng如rú鮒fù，一yī首shǒu而ér十shí身shēn，其qí臭chòu如rú蘪méi蕪wú，食shí之zhī不bù屁pì。

Háromszázhúsz li-vel délebbre fekszik a Tungsi-hegy (東始). Csúcsa sötétzöld jádében (cangyu 蒼玉) bővelkedik. Található ott egy fa, mely a nyárfához hasonló, de vörös erekkel, melynek nedve mint a vér; nem hoz gyümölcsöt, neve qi (芑); lovak megszelídítésére használható. A Ci folyó (泚水) belőle ered, és északkeletre folyik, hogy a tengerbe ömöljön; bővelkedik szép kagylókban és zi-halakban (茈魚), melyek a dévérkeszeghez hasonlók, egy fejjel és tíz testtel, melyek szaga az angyalgyökérre (miwu 蘪蕪) emlékeztet; aki eszik belőlük, nem ereszt szelet.

又yòu東dōng南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē女nǚ烝zhēng之zhī山shān，其qí上shàng無wú草cǎo木mù。石shí膏gāo水shuǐ出chū焉yān，而ér西xī注zhù于yú鬲gé水shuǐ，其qí中zhōng多duō薄báo魚yú，其qí狀zhuàng如rú鱣zhān魚yú而ér一yī目mù，其qí音yīn如rú歐ōu，見jiàn則zé天tiān下xià大dà旱hàn。

Háromszáz li-vel délkeletre fekszik a Nücseng-hegy (女烝). Csúcsa fű és fa nélkül való. A Sikao folyó (石膏水) belőle ered, és nyugatra folyik, hogy a Ko-ba (鬲水) ömöljön; bővelkedik bo-halakban (薄魚), melyek a zhan-halhoz (鱣) hasonlók, de egyetlen szemmel, kiáltásuk mint egy öklendezés; ha megjelennek, a birodalom nagy aszályt ismer.

又yòu東dōng南nán二èr百bǎi里lǐ，曰yuē欽qīn山shān，多duō金jīn玉yù而ér無wú石shí。師shī水shuǐ出chū焉yān，而ér北běi流liú注zhù于yú皋gāo澤zé，其qí中zhōng多duō鱃xiū魚yú，多duō文wén貝bèi。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú豚tún而ér有yǒu牙yá，其qí名míng曰yuē當dāng康kāng，其qí鳴míng自zì叫jiào，見jiàn則zé天tiān下xià大dà穰ráng。

Kétszáz li-vel délkeletre fekszik a Csin-hegy (欽山), aranyban és jádében bővelkedő, de kő nélkül. A Si folyó (師水) belőle ered, és északra folyik, hogy a Kao-mocsárba (皋澤) ömöljön; bővelkedik xiu-halakban (鱃魚) és foltos kagylókban. Található ott egy állat, mely a disznóhoz hasonló, de agyarakkal, neve dangkang (當康); kiáltása saját nevét mondja ki; ha megjelenik, a birodalom nagy termést ismer.

又yòu東dōng南nán二èr百bǎi里lǐ，曰yuē子zi桐tóng之zhī山shān。子zi桐tóng之zhī水shuǐ出chū焉yān，而ér西xī流liú注zhù于yú餘yú如rú之zhī澤zé。其qí中zhōng多duō䱻huá魚yú，其qí狀zhuàng如rú魚yú而ér鳥niǎo翼yì，出chū入rù有yǒu光guāng，其qí音yīn如rú鴛yuān鴦yāng，見jiàn則zé天tiān下xià大dà旱hàn。

Kétszáz li-vel délkeletre fekszik a Citung-hegy (子桐). A Citung folyó (子桐水) belőle ered, és nyugatra folyik, hogy a Jüzsu-mocsárba (餘如澤) ömöljön; bővelkedik hua-halakban (䱻魚), melyek a halhoz hasonlók, de madárszárnnyal, melyek a vízbe merülve és kilépve ragyognak, kiáltásuk mint a mandarinrécéké; ha megjelennek, a birodalom nagy aszályt ismer.

又yòu東dōng北běi二èr百bǎi里lǐ，曰yuē剡shàn山shān，多duō金jīn玉yù。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú彘zhì而ér人rén面miàn，黃huáng身shēn而ér赤chì尾wěi，其qí名míng曰yuē合hé窳yǔ，其qí音yīn如rú嬰yīng兒ér。是shì獸shòu也yě，食shí人rén，亦yì食shí蟲chóng蛇shé，見jiàn則zé天tiān下xià大dà水shuǐ。

Kétszáz li-vel északkeletre fekszik a Jan-hegy (剡山), aranyban és jádében bővelkedő. Található ott egy állat, mely a disznóhoz hasonló, de emberi arccal, sárga testtel és vörös farokkal, neve heyu (合窳), kiáltása mint egy csecsemőé. Ez az állat embereket fal fel, valamint rovarokat és kígyókat; ha megjelenik, a birodalom nagy árvizeket ismer.

又yòu東dōng二èr百bǎi里lǐ，曰yuē太tài山shān，上shàng多duō金jīn玉yù、楨zhēn木mù。有yǒu獸shòu焉yān，其qí狀zhuàng如rú牛niú而ér白bái首shǒu，一yī目mù而ér蛇shé尾wěi，其qí名míng曰yuē蜚fēi，行xíng水shuǐ則zé竭jié，行xíng草cǎo則zé死sǐ，見jiàn則zé天tiān下xià大dà疫yì。鉤gōu水shuǐ出chū焉yān，而ér北běi流liú注zhù于yú勞láo水shuǐ，其qí中zhōng多duō鱃xiū魚yú。

Kétszáz li-vel keletre fekszik a Taj-hegy (太山). Csúcsa aranyban, jádében és zhen-fában (楨木) bővelkedik. Található ott egy állat, mely az ökörhöz hasonló, de fehér fejjel, egyetlen szemmel és kígyófarokkal, neve fei (蜚): ahol átkel a vízen, a víz kiszárad; ahol átkel a füvön, a fű elpusztul; ha megjelenik, a birodalom nagy járványt ismer. A Kou folyó (鉤水) belőle ered, és északra folyik, hogy a Lao-ba (勞水) ömöljön; bővelkedik xiu-halakban (鱃魚).

凡fán《東dōng次cì四sì經jīng》之zhī首shǒu，自zì北běi號hào之zhī山shān至zhì于yú大dà山shān，凡fán八bā山shān，一yī千qiān七qī百bǎi二èr十shí里lǐ。

Összesen, a Pejhao-hegytől a Taj-hegyig, a Negyedik Keleti Könyv nyolc hegyet számlál, ezerhétszázhúsz li hosszan.

A Keleti Könyv általános összefoglalása

右yòu東dōng經jīng之zhī山shān志zhì，凡fán四sì十shí六liù山shān，萬wàn八bā千qiān八bā百bǎi六liù十shí里lǐ。

Ilyen a Keleti Könyv hegyeinek lajstroma: összesen negyvenhat hegyet számlálnak, tizennyolcezer-nyolcszázhatvan li hosszan.

Jegyzetek

A fejezet felépítése. A 东山经 négy egymást követő «könyvből» áll: az elsőből (tizenkét hegy), a Másodikból (tizenhét hegy), a Harmadikból (kilenc hegy) és a Negyedikből (nyolc hegy), azaz összesen negyvenhat hegyből és 18 860 li-ből. Minden szakasz kolofónnal zárul, mely megadja a hegyek számát, a távolságot, az istenek alakját és az áldozati szertartást.

Parti és vízi világ. A többi lánccal ellentétben sok szakaszt «vízen» (水行) vagy «futóhomokon» (流沙) át tesznek meg, és a hegyek többsége kopár, de bővelkedik folyókban és mesés halakban. Az ottani lények főként katasztrófák előjelei: árvíz (大水), aszály (大旱), járvány (大疫), sáskajárás.

Déli lejtő / északi lejtő (其阳 / 其阴). 阳 (yáng) = a napsütötte lejtő (dél); 阴 (yīn) = az árnyékos lejtő (észak).

Visszatérő fordulatok. «Aki eszik belőle…» (食之) gyógyító hatásokat vezet be; «ha megjelenik…» (见则) jós-lényeket jelöl; «kiáltása saját nevét mondja ki» (其鸣自叫 / 自詨 / 自䚯) olyan állatot jelöl, melynek kiáltása a nevét utánozza.

Bizonytalan azonosítások. Sok hal-, növény- és lénynévnek nincs biztos megfelelője; pinjinben, a karakterekkel együtt átírva szerepelnek, a magyar megfeleltetések a hagyományos magyarázatokat (Guo Pu, Hao Yixing) követik.

Kínai szöveg a Chinese Text Project (ctext.org) szerint. Fordítás és jegyzetek: Chine-culture.com.