A földrajz, a csillagászat és a történelem

A földrajz kínaiul 地理 dìlǐ, „a föld vonalai”; a 理 eredetileg a jáde erezetét jelölte, aztán mindazt, ami valamilyen rendet követ. A szó nagyon régi. Már a Változások könyve azt mondja, hogy „fel kell emelni a szemünket, és szemlélni a 天文, az ég mintázatait, majd lesütni, és vizsgálni a 地理, a föld vonalait”. A csillagászat és a földrajz együtt született, ezért osztoznak ezen az oldalon. A hegyeknek, a folyóknak és a tájaknak saját oldaluk van: A Föld és tájai.

A földgömb vonalainak nevei a szövésből erednek. A földrajzi hosszúság 经度 jīngdù: a 经 a láncfonal, amelyet hosszában feszítenek ki a szövőszéken. A földrajzi szélesség 纬度 wěidù: a 纬 a vetülékfonal, amely keresztezi a láncot. Az egyenlítő, 赤道 chìdào, „a vörös út”, eredetileg az égbolt egyik vonala volt, szemben a Nap „sárga útjával”, az ekliptikával. Nem magától értetődő, de ma is látszik benne a csillagász tekintete.

A kínai iskolában a 七大洲 qī dà zhōu és a 四大洋 sì dà yáng, vagyis hét kontinens és négy óceán szerepel (a Déli-óceánt nem mindig számolják). A víz gyökével írt 洲 írásjegy eredetileg szigetet jelentett. Az Atlanti-óceán 大西洋 Dàxīyáng, „a Nyugat nagy óceánja”, és a Ming-korban ez a név magát Európát is jelölte. Az országok nevei itt vannak: A nevek és a nemzetiségek.

A kínai csillagászok bámulatos rendszerességgel vezették feljegyzéseiket. 1054-ben feljegyeztek egy „vendégcsillagot”, amely heteken át fényes nappal is látszott: ez volt az a szupernóva, amelynek maradványa ma a Rák-köd. A 2. században Csang Heng állítólag megépített egy 地动仪 dìdòngyí nevű készüléket, amely jelezte a távoli földrengéseket. A modern rekonstrukciók nem egyeznek egymással, és nem tudnám megmondani, valójában hogyan működött. A csillagok, a Hold és a rakéták itt vannak: Az ég és a világűr.

A történelem 历史 lìshǐ. A 史 szó először az írnokot jelölte, azt az embert, aki a feljegyzéseket vezette, és csak később azt, amit írt. Minden dinasztia megírta az előző hivatalos történetét: ez a huszonnégy 正史 zhèngshǐ, a „helyes történetek”. Mellettük ott vannak a 野史 yěshǐ, szó szerint „vad történetek”, amelyeket az udvaron kívül írtak, gyakran elevenebbek, és nem mindig hamisabbak.

A nagy név 司马迁 Sīmǎ Qiān. Műve, a 史记 Shǐjì, vagyis a Történeti feljegyzések, i. e. 90 körül készült, és nem évről évre beszéli el az eseményeket, mint az évkönyvek, hanem életrajzokon keresztül: ez a 纪传体 jìzhuàntǐ, amely minden hivatalos történeti mű mintája lesz. Azután fejezte be, hogy kasztrálták, mert kiállt egy kegyvesztett hadvezér mellett. A szégyent választotta a halál helyett, hogy befejezhesse a könyvét.

A dinasztiák nevében ott a 朝 írásjegy. Figyelem: olvasata itt nem zhāo, „reggel”, hanem cháo, „udvar”, az, ahol hajnalban megjelentek az uralkodó előtt. A kisiskolások egy dalocskából tanulják meg a sorrendjüket, amely így kezdődik: 夏商与西周, és még mindig ez a legjobb módszer, amit ismerek. Az Első Császár, 秦始皇 Qín Shǐhuáng, i. e. 221-ben egyesítette az országot, agyaghadseregét, a 兵马俑 bīngmǎyǒng, pedig csak 1974-ben fedezték fel földművesek, akik kutat ástak.

A forradalom 革命 gémìng, szó szerint „a megbízatás visszavétele”. A szó a Változások könyvéből származik, ahol annak az uralkodónak a megdöntését jelöli, aki elvesztette a 天命 tiānmìng, az Ég megbízatását. A japán ezt vette át a „forradalom” fordítására, a kínai pedig utána visszavette, ezzel az új jelentéssel együtt. Az 1911-es forradalom, a 辛亥革命 Xīnhài Gémìng, az év hatvanéves ciklus szerinti nevéről kapta a nevét.

Beszélnek a 四大发明 sì dà fāmíng, vagyis a négy nagy találmányról is: a papírról, a nyomtatásról, a puskaporról és az iránytűről. Viszont maga a lista állítólag nyugati sinológusok ötlete, és csak később vették át a kínai tankönyvek. A kínaiak büszkék rájuk, és joggal. A technikatörténészek ugyanakkor vitatják a dátumokat.

Konfuciusz önmagát közvetítőként mutatta be: „továbbadok, és nem találok ki semmi újat” (25. mondat, lásd: 7. fejezet Konfuciusz beszélgetéseiből). Ez olyan ember szerénysége, aki pedig kétezer-ötszáz éves hagyományt alapított. A kínai történészek mindig is szerették ezt a paradoxont.

Kattintson az oldal bármelyik írásjegyére: a vonássorrendje vonásról vonásra megjelenik, a nyíllal, amely a húzás irányát adja.