4. fejezet a Hegyi és tengeri klasszikusból

A Keleti hegység könyve (东山经 Dōngshānjīng) a Hegyek és tengerek könyve negyedik része. Négy hegyláncot sorol fel észak-déli irányban, amelyek bővelkednek vízfolyásokban, különös halakban és csodás állatokban, amelyek árvizeket, szárazságokat és járványokat jeleznek előre. A kínai szöveget pinyin átírással, francia fordítással és jegyzetekkel mutatják be.

Első Keleti Klasszikus — 东山经

《东dōng山shān经jīng》之zhī首shǒu，曰yuē樕sù𧑤zhū之zhī山shān，北běi临lín乾qián昧mèi。食shí水shuǐ出chū焉yān，而ér东dōng北běi流liú注zhù于yú海hǎi。其qí中zhōng多duō鱅yōng鱅yōng之zhī鱼yú，其qí状zhuàng如rú犂lí牛niú，其qí音yīn如rú彘zhì鸣míng。

A Keleti hegység könyve. Az első hegy neve Szucsu (樕𧑤); északról a Ganmej (乾昧) határolja. A Si (食水) folyó ered innen, és északkelet felé folyik a tengerbe. Bővelkedik a jöngjöng (鱅鱅) nevű halakban, amelyek hasonlítanak a li (犂) marhára, és sertésszerű hangot adnak ki.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē藟lěi山shān，其qí上shàng有yǒu玉yù，其qí下xià有yǒu金jīn。湖hú水shuǐ出chū焉yān，东dōng流liú注zhù于yú食shí水shuǐ，其qí中zhōng多duō活huó师shī。

Háromszáz li-re délre található a Lej (藟) hegy. Csúcsa jádét rejt, lába pedig aranyat. A Hu (湖水) folyó ered itt, és kelet felé folyik a Si (食水)-be; bővelkedik a halivadékokban (huoshi 活师).

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē栒xún状zhuàng之zhī山shān，其qí上shàng多duō金jīn玉yù，其qí下xià多duō青qīng碧bì石shí。有yǒu兽shòu焉yān，其qí状zhuàng如rú犬quǎn，六liù足zú，其qí名míng曰yuē从cóng从cóng，其qí鸣míng自zì诮xiào。有yǒu鸟niǎo焉yān，其qí状zhuàng如rú鸡jī而ér鼠shǔ毛máo，其qí名míng曰yuē䖪zī鼠shǔ，见jiàn则zé其qí邑yì大dà早zǎo。𣲵zhǐ水shuǐ出chū焉yān，而ér北běi流liú注zhù于yú湖hú水shuǐ。其qí中zhōng多duō箴zhēn鱼yú，其qí状zhuàng如rú鲦tiáo，其qí喙huì如rú箴zhēn，食shí之zhī无wú疫yì疾jí。

Háromszáz li-re délre található a Hszüncsang (栒状) hegy. Csúcsa arannyal és jádéval, lába pedig türkizkék kővel bővelkedik. Van itt egy kutyához hasonló, hatlábú állat, a Congcong (从从), amelynek hangja a saját nevét ismétli. Van itt egy kakashoz hasonló, de patkánybőrű madár is, a Csu-su (䖪鼠), amelynek megjelenése nagy szárazságot jelez előre. A Cse (𣲵水) folyó ered itt, és északra folyik a Hu (湖水)-be. Bővelkedik a zsen (箴) halakban, amelyek hasonlítanak a tiao (鲦)-ra, csőrük pedig tűre emlékeztet; akik eszik belőlük, mentesülnek a járványoktól.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē勃bó亝qí之zhī山shān，无wú草cǎo木mù，无wú水shuǐ。

Háromszáz li-re délre található a Pocsin (勃亝) hegy, amely fű és fa nélkül, víz nélkül áll.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē番fān条tiáo之zhī山shān，无wú草cǎo木mù，多duō沙shā。减jiǎn水shuǐ出chū焉yān，北běi流liú注zhù于yú海hǎi，其qí中zhōng多duō鱤gǎn鱼yú。

Háromszáz li-re délre található a Fantiao (番条) hegy, amely fű és fa nélkül, sok homokkal rendelkezik. A Csien (减水) folyó ered itt, és északra folyik a tengerbe; bővelkedik a gan (鱤) halakban.

又yòu南nán四sì百bǎi里lǐ，曰yuē姑gū儿ér之zhī山shān，其qí上shàng多duō漆qī，其qí下xià多duō桑sāng柘zhè。姑gū儿ér之zhī水shuǐ出chū焉yān，北běi流liú注zhù于yú海hǎi，其qí中zhōng多duō鱤gǎn鱼yú。

Négyszáz li-re délre található a Ku-er (姑儿) hegy, amelynek csúcsa lakkfákban, lába pedig eper- és selyemfákban bővelkedik. A Ku-er (姑儿) folyó ered itt, és északra folyik a tengerbe; bővelkedik a gan (鱤) halakban.

又yòu南nán四sì百bǎi里lǐ，曰yuē高gāo氏shì之zhī山shān，其qí上shàng多duō玉yù，其qí下xià多duō箴zhēn石shí。诸zhū绳shéng之zhī水shuǐ出chū焉yān，东dōng流liú注zhù于yú泽zé，其qí中zhōng多duō金jīn玉yù。

Négyszáz li-re délre található a Kaosi (高氏) hegy, amelynek csúcsa jádéban, lába pedig zsen (箴) kőben bővelkedik. A Csuseng (诸绳) folyó ered itt, és keletre folyik egy mocsárba; bővelkedik aranyban és jádéban.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē岳yuè山shān，其qí上shàng多duō桑sāng，其qí下xià多duō樗chū。濼luò水shuǐ出chū焉yān，东dōng流liú注zhù于yú泽zé，其qí中zhōng多duō金jín玉yù。

Háromszáz li-re délre található a Jüe (岳) hegy, amelynek csúcsa eperfákban, lába pedig büdösfa (樗)-kban bővelkedik. A Lo (濼水) folyó ered itt, és keletre folyik egy mocsárba; bővelkedik aranyban és jádéban.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē豺chái山shān，其qí上shàng无wú草cǎo木mù，其qí下xià多duō水shuǐ，其qí中zhōng多duō堪kān㐨xù之zhī鱼yú。有yǒu兽shòu焉yān，其qí状zhuàng如rú夸kuā父fù而ér彘zhì毛máo，其qí音yīn如rú呼hū，见jiàn则zé天tiān下xià大dà水shuǐ。

Háromszáz li-re délre található a Csaj (豺) hegy, amelynek csúcsa fű és fa nélkül, lába pedig sok vízzel rendelkezik, és bővelkedik a kanni (堪㐨) halakban. Van itt egy Kuafu (夸父)-ra hasonlító, de sertésbőrű állat, amelynek hangja kiáltás-szerű; megjelenése nagy árvizeket jelez előre.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē独dú山shān，其qí上shàng多duō金jīn玉yù，其qí下xià多duō美měi石shí。末mò涂tú之zhī水shuǐ出chū焉yān，而ér东dōng南nán流liú注zhù于yú沔miǎn，其qí中zhōng多duō𧌁tiáo䗤yóng，其qí状zhuàng如rú黄huáng蛇shé，鱼yú翼yì，出chū入rù有yǒu光guāng，见jiàn则zé其qí邑yì大dà旱hàn。

Háromszáz li-re délre található a Tu (独) hegy, amelynek csúcsa arannyal és jádéval, lába pedig szép kövekkel bővelkedik. A Motu (末涂) folyó ered itt, és délkeletre folyik a Mien (沔)-be; bővelkedik a tiao-jung (𧌁䗤) nevű lényekben, amelyek sárga kígyókra hasonlítanak, de halúszóval rendelkeznek, és fénylenek, amikor be- és kilépnek a vízből; megjelenésük nagy szárazságot jelez előre.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē泰tài山shān，其qí上shàng多duō玉yù，其qí下xià多duō金jīn。有yǒu兽shòu焉yān，其qí状zhuàng如rú豚tún而ér有yǒu珠zhū，名míng曰yuē狪tóng狪tóng，其qí名míng自zì䚯tǎo。环huán水shuǐ出chū焉yān，东dōng流liú注zhù于yú江jiāng，其qí中zhōng多duō水shuǐ玉yù。

Háromszáz li-re délre található a Taj (泰) hegy, amelynek csúcsa jádéban, lába pedig aranyban bővelkedik. Van itt egy malacra hasonlító, de gyöngyökkel rendelkező állat, a Tongtong (狪狪), amelynek hangja a saját nevét ismétli. A Huan (环水) folyó ered itt, és keletre folyik a Jangce (江)-be; bővelkedik vízi jádéban.

又yòu南nán三sān百bǎi里lǐ，曰yuē竹zhú山shān，锐ruì于yú江jiāng，无wú草cǎo木mù，多duō瑶yáo碧bì。激jī水shuǐ出chū焉yān，而ér东dōng南nán流liú注zhù于yú娶qǔ檀tán之zhī水shuǐ，其qí中zhōng多duō茈zǐ羸léi。

Háromszáz li-re délre található a Csu (竹) hegy, amely a Jangce (江) partján emelkedik, fű és fa nélkül, de sok jadeit (瑶碧)-vel rendelkezik. A Csi (激水) folyó ered itt, és délkeletre folyik a Csütan (娶檀) folyóba; bővelkedik a ziléj (茈羸) nevű csigákban.

凡fán《东dōng山shān经jīng》之zhī首shǒu，自zì樕sù𧑤zhū之zhī山shān以yǐ至zhì于yú竹zhú山shān，凡fán十shí二èr山shān，三sān千qiān六liù百bǎi里lǐ。其qí神shén状zhuàng皆jiē人rén身shēn龙lóng首shǒu。祠cí：毛máo用yòng一yī犬quǎn祈qí，䶳èr用yòng鱼yú。

Összességében a Keleti hegység könyve első része, a Szucsu (樕𧑤) hegyétől a Csu (竹) hegyéig tizenkét hegyet sorol fel, 3600 li távolságon. Isten designedjeik emberi testűek, de sárkányfejűek. Áldozat: egy kutyát ajánlanak fel kérőül, és halat áldozati ajándékként.

Második Keleti Klasszikus — 东次二经

又yòu《东dōng次cì二èr经jīng》之zhī首shǒu，曰yuē空kōng桑sāng之zhī山shān，北běi临lín食shí水shuǐ，东dōng望wàng沮jǔ吴wú，南nán望wàng沙shā陵líng，西xī望wàng湣mǐn泽zé。有yǒu兽shòu焉yān