A Déli Klasszikus déli hegységek (南山经 Nánshānjīng) nyitja a Hegységek és tengerek klasszikusát. Nyugatról keletre haladva három hegyláncot ír le, amelyekben csodálatos növények, ásványok, állatok és madarak élnek, és minden láncot a helyi isteneknek szóló rituáléval zár le. A kínai szöveget pinyin átírással (a karakterekre mutató kurzorral vagy felirattal), majd francia fordítással és jegyzetekkel mutatják be.
Az első Dél Klasszikus hegyei — 南山经
南山經之首曰䧿山. 其首曰招搖之山, 臨于西海之上, 多桂, 多金玉. 有草焉, 其狀如韭而青花, 其名曰祝餘, 食之不飢. 有木焉, 其狀如穀而黑理, 其花四照, 其名曰迷穀, 佩之不迷. 有獸焉, 其狀如禺而白耳, 伏行人走, 其名曰狌狌, 食之善走. 麗𪊨之水出焉, 而西流注于海, 其中多育沛, 佩之無瘕疾.
Az első hegy a Déli Klasszikusban a Csi-hegy (䧿山). Feje a Csaojao-hegy (招搖), amely nyugati partján magasodik a Nyugati-tengernek. Sok fahéjfa, arany és jáde található itt. Van itt egy fűféle, amelynek alakja a metélőhagymáéra hasonlít, de kék virágai vannak; a neve csucsü (祝餘), aki megeszi, az többé nem éhes. Van itt egy fa, amelynek alakja a papírfűzére hasonlít, fekete erezetű, és virágai mind a négy irányba világítanak; a neve migu (迷穀), aki magán viseli, az nem téved el. Van itt egy állat, amelynek alakja a makákóra hasonlít, de fehér füle van; négykézláb jár, mint az ember, de futni is tud; a neve sengseng (狌狌), aki megeszi, az jól tud futni. A Licsi (麗𪊨) folyó innen ered, és nyugat felé folyik a tengerbe; sok jüpej (育沛) nevű dolog él benne, amelynek viselése megóv a hasbántalmakkal járó betegségektől.
又東三百里, 曰堂庭之山, 多棪木, 多白猿, 多水玉, 多黃金.
Háromszáz li-re keletre található a Tangting-hegy (堂庭). Sok jen-fa (棪木), fehér makákó, suej-jü (水玉, kristály) és arany található itt.
又東三百八十里, 曰猨翼之山, 其中多怪獸, 水多怪魚, 多白玉, 多腹虫, 多怪蛇, 多怪木, 不可以上.
Háromszáznyolcvan li-re keletre található az Jüanji-hegy (猨翼). Sok csodálatos állat, csodálatos halak, fehér jáde, fucsung (腹虫, viperaféle), csodálatos kígyók és fák élnek itt. Nem lehet megmászni.
又東三百七十里, 曰杻陽之山, 其陽多赤金, 其陰多白金. 有獸焉, 其狀如馬而白首, 其文如虎而赤尾, 其音如謠, 其名曰鹿蜀, 佩之宜子孫. 怪水出焉, 而東流注于憲翼之水. 其中多玄龜, 其狀如龜而鳥首虺尾, 其名曰旋龜, 其音如判木, 佩之不聾, 可以為底.
Háromszázhetven li-re keletre található a Niujang-hegy (杻陽). A déli oldalon sok vörös arany (réz), az északi oldalon sok fehér arany (ezüst) található. Van itt egy állat, amelynek alakja a lóra hasonlít, fehér fejjel, tigrismintás testtel és vörös farokkal; hangja énekre hasonlít; a neve lusu (鹿蜀), aki magán viseli, annak sok gyermeke lesz. A Kuaisuj (怪水) folyó innen ered, és kelet felé folyik a Hsziangji (憲翼) folyóba. Sok hszüankuj (旋龜, fekete teknős) nevű teknős található benne, amelynek alakja a teknősre hasonlít, de madárfeje és kígyó farka van; a neve hszüankuj (旋龜); hangja a hasadt fa hangjára hasonlít; aki magán viseli, az nem lesz süket, és segítségével kezelhetők a bőrkeményedések.
東三百里, 曰祗山, 多水, 無草木. 有魚焉, 其狀如牛, 陵居, 蛇尾有翼, 其羽在魼下, 其音如留牛, 其名曰鯥, 冬死而夏生, 食之無腫疾.
Háromszáz li-re keletre található a Csi-hegy (祗山), amely sok vizet, de sem fát, sem füvet nem találni rajta. Van itt egy halféle, amelynek alakja az ökörre hasonlít; magaslatokon él, kígyó farka és szárnyai vannak, tollai a hasa alatt vannak; hangja a liuniu (留牛) hangjára hasonlít; a neve lu (鯥); télen elpusztul, nyáron pedig újjászületik; aki megeszi, az nem szenved duzzanatokban.
又東四百里, 曰亶爰之山, 多水, 無草木, 不可以上. 有獸焉, 其狀如狸而有髦, 其名曰類, 自為牝牡, 食者不妬.
Négyszáz li-re keletre található a Tanjüan-hegy (亶爰). Sok vizet találni rajta, de sem fát, sem füvet; nem lehet megmászni. Van itt egy állat, amelynek alakja a vadmacskára hasonlít, de sörénye van; a neve lej (類); mindkét neme megvan benne; aki megeszi, az nem lesz féltékeny.
又東三百里, 曰基山, 其陽多玉, 其陰多怪木. 有獸焉, 其狀如羊, 九尾四耳, 其目在背, 其名曰猼訑, 佩之不畏. 有鳥焉, 其狀如雞而三首六目, 六足三翼, 其名曰𪁺𩿧, 食之無臥.
Háromszáz li-re keletre található a Csi-hegy (基山). A déli oldalon sok jáde, az északi oldalon sok csodálatos fa található. Van itt egy állat, amelynek alakja a juhra hasonlít, de kilenc farka és négy füle van, a szemei a hátán vannak; a neve poti (猼訑); aki magán viseli, az nem fél semmitől. Van itt egy madár, amelynek alakja a kakaséra hasonlít, de három feje, hat szeme, hat lába és három szárnya van; a neve csangfu (𪁺𩿧); aki megeszi, az nem szokik le az alvásról.
又東三百五十里, 曰青丘之山, 其陽多玉, 其陰多青䨼. 有獸焉, 其狀如狐而九尾, 其音如嬰兒, 能食人, 食者不蠱. 有鳥焉, 其狀如鳩, 其音若呵, 名曰灌灌, 佩之不惑. 英水出焉, 南流注于即翼之澤. 其中多赤鱬, 其狀如魚而人面, 其音如鴛鴦, 食之不疥.
Háromszázötven li-re keletre található a Csingcsiu-hegy (青丘). A déli oldalon sok jáde, az északi oldalon sok zöldásvány (csinghu, 青䨼) található. Van itt egy állat, amelynek alakja a rókára hasonlít, de kilenc farka van; hangja csecsemő sírására hasonlít; képes megenni az embereket; aki megeszi, az megóv a gonosz szellemektől (ku, 蠱). Van itt egy madár, amelynek alakja a vadgalambéra hasonlít; hangja rendreutasításra hasonlít; a neve kuankuan (灌灌); aki magán viseli, az nem téved el. Az Jing (英水) folyó innen ered, és dél felé folyik a Csiji (即翼) mocsárba. Sok csuru (赤鱬) nevű hal él benne, amelynek teste halféle, de arca emberi; hangja mandarinréce hangjára hasonlít; aki megeszi, az nem kap kiütést.
又東三百五十里, 曰箕尾之山, 其尾踆于東海, 多沙石. 汸水出焉, 而南流注于淯, 其中多白玉.
Háromszázötven li-re keletre található a Csivej-hegy (箕尾). A farka belemerül a Keleti-tengerbe; sok homok és kő található itt. A Fang (汸水) folyó innen ered, és dél felé folyik a Jü (淯) folyóba; sok fehér jáde található benne.
凡䧿山之首, 自招搖之山, 以至箕尾之山, 凡十山, 二千九百五十里. 其神狀皆鳥身而龍首, 其祠之禮: 毛用一璋玉瘞, 糈用稌米, 一壁, 稻米, 白菅為席.
Összességében a Csi-hegy fővonala a Csaojao-hegytől a Csivej-hegyig tíz hegyet számlál, összesen 2950 li hosszan. Isten designedjük madártestűek, de sárkányfejűek. Az áldozati szertartás: szőrt felajánláskor egy jádetáblát (csang, 璋) temetnek el; szent gabonaként glutén rizst (tu, 稌) használnak; egy jádetáblát (pi, 璧) is felajánlanak; és fehér szalmából és rizsből szőnyeget készítenek.
Második Dél Klasszikus hegyei — 南次二经
《南次二經》之首, 曰柜山, 西臨流黃, 北望諸毗, 東望長右. 英水出焉, 西南流注于赤水, 其中多白玉, 多丹粟. 有獸焉, 其