Az 5. lecke nyelvtana

Tanuljunk kínaiul: az 5. lecke nyelvtana

A többes szám a 们 toldalékkal

A 们 men toldalékot a személyes névmásokhoz és egyes személyt jelölő főnevekhez tesszük a többes szám jelölésére:

我 ⟶ 我们 wǒmen: mi
你 ⟶ 你们 nǐmen: ti
他 ⟶ 他们 tāmen: ők (férfiak)
她 ⟶ 她们 tāmen: ők (nők)

A 们 egyes főnevekhez csoport jelölésére is járulhat:
同学们 tóngxuémen: az osztálytársak, amikor a csoporthoz szólunk.

A 哪 és a 什么 közötti különbség

A szókincsben bizonyára észrevette: az állampolgárságot úgy képezzük, hogy az ország nevéhez hozzátesszük az „ember” jelentésű 人 rén szót.
中国 Kína ⟶ 中国人 a kínaiak
法国 Franciaország ⟶ 法国人 a franciák

A kérdést úgy tesszük fel, hogy az ország nevének első szótagja helyére a 哪 nǎ kerül:
你是哪国人？ Nǐ shì nǎguórén? Melyik országból való vagy?

A 哪 jelentése „melyik?” egy megszámlálható halmazon belül: az országok száma nem végtelen.
A 什么 jelentése „mi, milyen?” egy megszámlálhatatlan halmaz esetében: végtelen sokféle ember létezik.

A 都 határozószó

A 都 dōu („mind”) határozószó, ezért az ige előtt áll, vagy egy másik, az ige előtt álló határozószó előtt.

Példa: 我们都是法国人。 Wǒmen dōu shì Fǎguó rén. Mindannyian franciák vagyunk.

A „nem mind” kínaiul 不都:
她们不都说汉语。 Tāmen bù dōu shuō Hànyǔ. Nem mindegyikük beszél kínaiul.

A 都不 jelentése „egyik sem”, szó szerint „mind… nem”:
我的学生都不会说日语。 Wǒ de xuésheng dōu bú huì shuō Rìyǔ. A diákjaim közül egyik sem tud japánul.

A két írásjegy sorrendje mindent megváltoztat. Ezt a hibát minden szinten látom, még haladó diákoknál is: szánjon most időt arra, hogy jól rögzüljön a különbség.

Példák a párbeszédből:
他们都是我的同学。 Tāmen dōu shì wǒ de tóngxué. Mindannyian az osztálytársaim.
他们不都会说汉语。 Tāmen bù dōu huì shuō Hànyǔ. Nem mindegyikük tud kínaiul.
我们都不会写汉字。 Wǒmen dōu bú huì xiě Hànzì. Egyikünk sem tud kínai írásjegyeket írni.

A 会 segédige

Már három cselekvést kifejező igét ismerünk: 学 xué tanulni, 说 shuō beszélni, 写 xiě írni.

A 会 huì segédige, jelentése „tudni valamit csinálni”. Az ige előtt áll:
他会说法语。 Tā huì shuō fǎyǔ. Ő tud franciául.

Az állító-tagadó kérdésben azt az igét kettőzzük meg, amelyre a kérdés vonatkozik. A „Tudsz kínaiul?” kérdés a „tudni” igére vonatkozik:
你会不会说汉语？ Nǐ huì bú huì shuō hànyǔ?

A 呢 partikula: indulatszó és csodálkozás

A 2. leckében láttuk, hogy a 呢 ne egy kérdés visszakérdezésére szolgál. De enyhe meglepetést vagy nyomatékot is kifejez.

Példa a párbeszédből:
她是哪国人呢？ Tā shì nǎ guó rén ne? És ő melyik országból való? (kíváncsisággal)

A 是不是 használata a 都 szóval

A párbeszédben szerepel ez a mondat:
你们是不是都学中文？ Nǐmen shì bú shì dōu xué zhōngwén? Mindannyian kínait tanultok?

A 都 határozószó itt nem zavarja az állító-tagadó formát, mert a 学 igére vonatkozik, nem a 是-re. A 是 kettőződik meg, nem a 都 után álló ige.

Ez a mondat elején álló 是 a nyomatékosítást szolgálja. Az ige egy másik használata, amellyel még találkozunk.