A számítógép, az internet és az okostelefon

A számítógépet a köznyelvben 电脑 diànnǎo néven emlegetik, szó szerint „elektromos agy”. A szakszó 计算机 jìsuànjī, „számoló gép”, ez áll a tankönyvekben és az egyetemek nevében. A kettő gond nélkül megfér egymás mellett, de laptopvásárláskor senki sem mondja, hogy 计算机. Az irodának, a nyomtatóinak és az e-maileknek külön oldaluk van: Az álláskeresés és az irodai élet.

Az informatika szókincse tükörfordításokból áll, sokszor nagyon találóakból. A szoftver 软件 ruǎnjiàn, „puha darab”, a hardver 硬件 yìngjiàn, „kemény darab”, pontosan úgy, mint az angol software és hardware. Az egér 鼠标, „patkány alakú jel”. A Bluetooth pedig 蓝牙 lányá lett, „kék fog”, szóról szóra lefordítva, holott a név egy dán királytól származik. Nem vagyok benne biztos, hogy sok kínai tudja ezt, és ami azt illeti, sok magyar sem.

A műveletek jól olvashatók. A letöltés 下载 xiàzài, „lefelé rakodni”, mintha szekeret raknánk meg, a feltöltés pedig 上传 shàngchuán, „felfelé továbbítani”. Egy program eltávolítása, 卸载 xièzài, annyi, mint „lerakodni” az árut. A másolás és a beillesztés 复制 fùzhì és 粘贴 zhāntiē, és ez utóbbiban ott a ragasztó mozdulata. Figyelem: a 重启 olvasata chóngqǐ, „újraindítani”, és nem zhòng.

Az internet 互联网 hùliánwǎng, „a minden irányban összekötött háló”. A 网 eredetileg halászháló, és a kép magától megáll: a honlap 网站 wǎngzhàn, „a háló állomása”, a weblap 网页 wǎngyè, „a háló levele”. Internetezni annyi, mint felmenni a hálóra; ez a szó, a jelszavakkal és a számlaszámokkal együtt, ezen az oldalon található: A szolgáltatások és az ügyintézés.

Vannak szavak, amelyeket halkan ejtenek ki. A 防火墙 fánghuǒqiáng, „fal a tűz ellen”, a számítógép tűzfala, de, kimondatlan nagybetűvel, az is, amelyik a külföldi oldalak elérését szűri. Megkerülésére a 翻墙 fānqiáng szót használják: „átmászni a falon”. Ennél többet nem mondok: maga a szó is megmutatja, hogy a dolog létezik.

Kínában egyetlen alkalmazás szinte mindent elintéz. Ott beszélgetnek, ott fizetnek, ott olvassák a 公众号 gōngzhònghào, vagyis a nyilvános fiókok bejegyzéseit, és ott indítják el a 小程序 xiǎochéngxù, a miniprogramokat, anélkül hogy bármit telepítenének. A telefonos fizetés és az online vásárlás ezen az oldalon szerepel: Az online kereskedelem és a reklám. Viszont a nagy nyugati keresők nincsenek jelen: a 百度 Bǎidù oldalon keresnek, amelynek neve egy Szung-kori versből származik.

A netes szleng gyorsan változik, és nem garantálom, hogy mindaz, ami következik, öt év múlva is divatban lesz. A lájkolás 点赞 diǎnzàn, „dicséretet kattintani”. A 键盘侠 jiànpánxiá „a billentyűzet kóbor lovagja”, harcművészeti regények hőse, amíg a képernyője mögött ül. A programozó 码农 mǎnóng néven gúnyolja önmagát: „a kód parasztja”. A 吐槽 tǔcáo, vagyis szórakoztatóan zsörtölődni, a japánból került át Tajvanon keresztül, legalábbis ha hihetünk a legelterjedtebb magyarázatnak.

Az okostelefon, 智能手机 zhìnéng shǒujī, „az intelligens telefon”, egy egész törzset szült: ez a 低头族 dītóuzú, „a lehajtott fejűek törzse”. Az emberek 刷手机 shuā shǒujī, szó szerint „súrolják” a telefont az ujjuk hegyével, és órákon át 刷视频 shuā shìpín. Az elolvasott, de megválaszolatlan üzenet, 已读不回 yǐ dú bù huí, kis társasági sebbé vált. Megint a nyelvhasználat.

Egyes videómegosztókon a hozzászólások átúsznak a képen: ezek a 弹幕 dànmù, „a zárótűz”, ez a szó is Japánból jött. Egy nyelvtanulónak kitűnő gyorsolvasási gyakorlat. Egy tanárnak az elütések rémálma.

Konfuciusz már azt tanácsolta, hogy sokat hallgassunk, hagyjuk félre, ami kétséges, és a többit is csak megfontoltan mondjuk ki (25. mondat, lásd: 2. fejezet Konfuciusz beszélgetéseiből). Nem az internetről beszélt. De nem ismerek jobb szabályt, mielőtt bármit megosztanánk.

Kattintson az oldal bármelyik írásjegyére: a vonássorrendje vonásról vonásra megjelenik, a nyíllal, amely a húzás irányát adja.