Az 1. lecke nyelvtana

Tanuljunk kínaiul: bevezetés a kínai nyelvtanba

A kínai nyelvtan meglehetősen egyszerű: nincs nyelvtani nem (hímnem, nőnem), nincs szám (egyes szám, többes szám), nincs igeragozás. A szavak mind változatlanok. Ezért a szórendnek óriási a jelentősége, és mint látni fogjuk, logikus rendet követ (amely hol meglepően hasonlít a magyaréhoz, hol egészen más). A többit a szövegkörnyezet végzi el: például abból derül ki, hogy egy vagy több dologról van-e szó.

Az egyszerű mondat a mandarin kínaiban

A mandarin kínaiban az egyszerű mondat a következő minta szerint épül fel:

A melléknévi ige

Első meglepetés: a 好 („jól van, jó”) úgynevezett melléknévi ige. A „jó” melléknév már magában hordozza a „lenni” igét. Ezért egy kínai melléknév elé soha nem kell segédigét tenni.
Ezeknek a melléknévi igéknek (jól van, fáradt, boldog…) van egy sajátossága: állító mondatban összehasonlítást sugallnak. Így a 我好， Wǒ hǎo, nem befejezett mondat. Úgy fordíthatnánk: „nekem jól megy, míg…” (a mondat kiegészítéseként például: „neked nem”).

Ahhoz, hogy ezt az összehasonlítást megszüntessük és lezárjuk a mondatot, hozzá kell tenni a 很 hěn határozószót.

A „Jól vagyok” mondat tehát így hangzik: 我很好 Wǒ hěn hǎo.

De akkor „Jól vagyok”-nak vagy „Nagyon jól vagyok”-nak kell fordítani? Írásban ezt lehetetlen eldönteni: a mondat valóban kétértelmű. Szóban viszont minden a hangsúlyon múlik. Ha a 很 hěn nincs hangsúlyozva, a jelentése „Jól vagyok”.
Hallgassa meg:

Ha a 很 hěn hangsúlyos, a jelentése „Nagyon jól vagyok”.
Hallgassa meg:

Nincs igeragozás

A kínaiban nincs igeragozás:
我很好。 Wǒ hěn hǎo. Jól vagyok.
你很好。 Nǐ hěn hǎo. Jól vagy.
他很好。 Tā hěn hǎo. Ő jól van.

Az ige nem változik, csak a névmás.

A kérdő mondat

Az eldöntendő kérdés nagyon egyszerűen képezhető:

Példa: 你好吗？ Nǐ hǎo ma? Jól vagy?

Két megjegyzés:

1. mivel nem állító mondatról van szó, a melléknévi ige (好 hǎo, „jól van”) már nem sugall összehasonlítást. Ezért fölösleges hozzátenni a 很 hěn szót. Ha mégis hozzátesszük, a kérdés jelentése ez lesz: „Nagyon jól vagy?” 你很好吗？ Nǐ hěn hǎo ma?
2. a kínai kérdő mondatban, akárcsak a magyarban, nem cserélődik fel az alany és az ige. A sorrend marad: alany, ige, tárgy. Ez jó hír, és minden kérdésre érvényes, amellyel a későbbiekben találkozni fog.

A 也 határozószó

A 也 yě határozószó, jelentése „szintén, is”. Mint minden határozószó a kínaiban, az ige előtt áll, illetve az ige előtt álló többi határozószó előtt. Ez a kínai nyelvtan általános szabálya.

Példa: 我也很好。 Wǒ yě hěn hǎo. Én is (nagyon) jól vagyok.

Ebben a példában is látható: magyarul az „én is” megállhat ige nélkül, kínaiul azonban nem. Az igét mindenképpen meg kell ismételni. A 我也。 lehetetlen. Miért? Mert a kínaiban a határozószó mindig igével együtt működik.

Végül, ha több határozószó követi egymást, a 也 mindig az első:
你很不客气，他也很不客气。 Nǐ hěn bú kèqi, tā yě hěn bú kèqi. Te egyáltalán nem vagy udvarias (szó szerint „nagyon nem udvarias”), és ő sem.

Apró megjegyzés: a 也不 jelentése „sem”.