A Lao-ce 8. fejezete

Kínai szöveg

上shàng善shàn若ruò水shuǐ。
水shuǐ善shàn利lì万wàn物wù而ér不bù争zhēng， 处chǔ众zhòng人rén所suǒ恶wù， 故gù几jī於yú道dào矣yǐ。
居jū善shàn地dì； 心xīn善shàn渊yuān， 与yǔ善shàn仁rén， 言yán善shàn信xìn， 政zhèng善shàn治zhì， 事shì善shàn能néng， 动dòng善shàn时shí。
夫fú惟wéi不bù争zhēng， 故gù无wú尤yóu。

Fordítás

A legfőbb erényű ember, mint a víz.
A víz kiválóan jót tesz a létezőkkel, és nem küzd.
A tömeg által utált helyeken lakik.
Ezért (a bölcs) közelít a Tao-hoz.
Örömét leli a legalázatosabb helyzetben.
Szíve mély, mint a mélység.
Ha adakozik, kiválóan mutat emberiességét.
Ha beszél, kiválóan gyakorolja az igazságot.
Ha kormányzik, kiválóan biztosít békét.
Ha cselekszik, kiválóan mutat képességét.
Ha mozog, kiválóan igazodik az időhöz.
Nem küzd senkivel; ezért nem kap semmilyen hibáztatást.

Megjegyzések

Ez a víz természete. Lágy és gyenge; az üres helyekre megy és elkerüli a tele helyeket; feltölti a völgyeket, majd a tengerbe folyik. Nem áll meg nappal vagy éjjel. Ha felül kering, esőt és harmatot alkot; ha lefelé folyik, folyókat alkot. A növényeknek szükségük van rá az élethez. Így a víz kiválóan (善shàn) jót tesz, hasznos minden létezőnek. Ha gátat emelnek ellene, megáll; ha utat nyitnak neki, folyik. Alkalmas kör vagy négyzet alakú edényt megtölteni stb. Ezért mondják, hogy nem küzd.

A 善shàn (népiesen: jó) szó itt a bonus jelentésében van a bonus dicere versus „ügyes versmondásban“ Vergiliusnál (Ecl. V, I). Tökéletesen magyarázza Deqing kommentátor: 水善利萬物而不爭shuǐ shàn lì wànwù ér bù zhēng «a víz kiválósága abban áll, hogy hasznos minden létezőnek».

Az emberek szeretik a dicsőséget és utálják a szégyent; szeretik a magaslatot és utálják az alacsonyodást. De a víz a mély helyek felé siet és örömét leli abban, hogy ott lakik; jól érzi magát a tömeg által utált helyeken.

Azt mondhatjuk, hogy aki, mint a víz (azaz a legfőbb erényű ember), majdnem eléri a Tao-t.

Ha az ember utánozni tudja (a vizet utánozni), bejuthat a Tao-ba.

Több kommentátor (Suziyou, Liukefu) súlyos hibát követett el, amikor ezt a szakaszt és az összes következőt a vízre vonatkoztatta. Én F, H, G és Hongfu nyomdokait követtem.

Elkerüli a magaslatot és szereti az alacsonyodást. A 善shàn (népiesen: jó) szó itt „szeretni, elégedett lenni“ jelentésben van (sic A: hi, lætatur). Szó szerint: „lakóhelyként a földet szereti“.

Elrejtette szívének legfinomabb redőit; olyan mély, hogy nem lehet kifürkészni. Üres, tiszta, nyugodt és csendes.

Amikor jótéteményeit osztja, gyengédséget mutat minden ember iránt, és senki iránt nincs különös vonzalma.

Szó szerint: „A szavakban való hűség“. Szavai valóra válnak és soha nem hibásak.

Ha egy királyságot kormányozik, az emberek tiszta, nyugodt és önmagukat igazítják.

Amikor egy ügybe ütközik, odaadja magát és megfelelően intézi el, személytől függően.

Akár előre kell haladnia (hivatal megszerzése érdekében), akár visszavonulnia (hivataltól), akár életét meg kell őriznie vagy feláldoznia, az égi útnak megfelelően cselekszik.

Ez általában az emberek közötti küzdelmek oka; bölcsnek tartják magukat és mások felett akarnak diadalmaskodni. Ha valaki mások felett (szó szerint: „legyzőzi“) akar diadalmaskodni, azok is felette akarnak diadalmaskodni. Vajon nem hibáztathatják más emberek? De amikor valaki csak alázatos és engedelmes akar lenni és senkivel nem küzd, a tömeg szeret szolgálni neki és nem fárad el attól, hogy királyuk legyen. Ezért nem hibáztatják.