A papírhajtogató művészetét, az origamit (折纸 zhézhǐ, szó szerint „hajtogató” 折 „papír” 纸) úgy nevezik, hogy egy lapot formázunk anélkül, hogy elvágjuk vagy ragasztanánk. Az itt bemutatott modell egy siklórepülő, nem pedig nyíl: vastag és négyzetes orr, széles szárnyak, lassú és sima repülés. Nem repül messzire egy lendítéssel, de hosszú ideig a levegőben marad, ami tökéletes belső téri repülőgéppé teszi.
Tizenegy lépés, egy átlagos téglalap alakú papírlap, semmilyen eszköz. Az egyetlen valóban nehéz rész az orr, amelyet egy befelé hajtott redő, majd két szimmetrikus beütés alkot. Az eredeti diagram nem tartalmaz aláírást, és nem szeretnék véletlenszerűen tulajdonítani ezt a modellt: ez egy nagyon elterjedt papírsikló, amelynek több változata is létezik különböző nevek alatt.
Röviden
- Papír: egy átlagos téglalap alakú papírlap, például A4-es (21 × 29,7 cm)
- Lépések száma: 11
- Alkalmazott hajtások: völgyhajtás, hegyhajtás, belső fordított hajtás
- Nehézség: közepes (minden a 5–9. lépéseken múlik)
- Időtartam: 5–10 perc
- Repülés: lassú siklórepülés, finom és sík elindítás
A használt hajtások
Itt három hajtás elég, és mindet leírtuk a origami alaphajtások oldalon: a völgyhajtás (mélyedés), a hegyhajtás (gerinc) és a belső fordított hajtás, amely segít az orr bepréselésében a két papíréteg közé. Ha a diagram vonalai még nem világosak, kezdje az origami szimbólumok oldallal: a szaggatott vonal, a vegyes vonal és a kettős nyíl minden lépésben visszatér.
A hajtogatás lépései
1. lépés — A két tengely megjelölése
Helyezze el a lapot függőlegesen, a díszítéssel lefelé. Hajtogassa félbe hosszában, jelölje ki jól az élt, majd nyissa ki: így kapja meg a függőleges tengelyt, amely a további lépések referenciapontja lesz. Ezután hozza a lap alsó élét a felső élére, de csak a középső részt jelölje ki néhány milliméteren. Ez a kis jelzés elég a következő lépéshez.
2. lépés — A felső él lehajtása
Hozza a felső élt a középső jelzésre, és jelölje ki a hajtást. Az így lehajtott sáv a lap felső negyedét foglalja el. Ellenőrizze, hogy párhuzamos-e az alsó éllel: ha ferde, akkor minden további lépés nehezebb lesz, és a repülőgép oldalt fog repülni.
3. lépés — A két sarok ferde lehajtása
Hajtogassa le a bal felső sarkot átlósan, amíg a hegye eléri az előző lépésben lehajtott vízszintes vonalat. Ismételje meg a jobboldalon is. A két háromszög nem találkozik a hegyénél: közöttük egy függőleges sáv marad, és a modell teteje trapéz alakot vesz fel. Fontos, hogy a vízszintes vonal szolgáljon referenciaként, nem pedig a függőleges tengely.
4. lépés — A teteje lehajtása, majd megfordítása
Hajtogassa le a felső élt a pontvonallal jelölt szélességig. A sáv keskeny: átfed a két háromszög felett, és helyben tartja őket. Ezután fordítsa meg a modellt balról jobbra – a tekercsbe csavart nyíl, amely emez esetben a következő mező között van, mindig azt jelenti, hogy „fordítsa meg a lapot”.
5. lépés — A vízszintes hajtás megjelölése
Azonosítsa a vízszintes vonalat, amely pontosan a két ferde oldal alján halad. Hajtogassa a modell tetejét magához e vonal mentén, jelölje ki határozottan, majd nyissa ki azonnal. Itt nem a forma megváltoztatása a cél, hanem egy csukló létrehozása: ez segít majd az orr bepréselésében. A diagram kettős nyila mindig azt jelenti, hogy „hajtogasson, majd nyissa ki”.
6. lépés — A két ferde hajtás megjelölése
Ebből a középső pontból jelöljön ki két ferde hajtást, amelyek a ferde élek felé haladnak, majd nyissa ki. A modell közepén egy kis V alak jelentkezik. Ezek a három hajtás (a vízszintes és a két ferde) teszik lehetővé, hogy az orr szép simán bepréselődjön. Ha nem elég határozottak, akkor a papír összegubancolódik a bepréseléskor.
7. lépés — Félbehajtás
Hajtogassa félbe az egész modellt a függőleges tengely mentén, a jobb oldalt a bal oldalra hajtva. A középső hajtás a repülőgép hátulja lesz. Az előző lépés V-je az élre kerül: ez fog eltűnni.
8. lépés — A hegy bepréselése és egy szárny lehajtása
Nyissa ki kissé a modell tetejét, és nyomja be a hegyet a két réteg közé a 5. és 6. lépésben jelölt hajtások mentén. Ez egy belső fordított hajtás: a hegy nem hajtódik ki, hanem belül eltűnik. Ezután hajtogassa le a felső szárny végét, azt a sarkot, amely fentről kilóg, lefelé a vegyes vonal mentén. Zárja be és nyomja jól ki. Ha ellenáll, az általában azt jelenti, hogy az előkészítő hajtások nem voltak elég határozottak.
9. lépés — A második lehajtás és a négyzetes orr
Ismételje meg pontosan ugyanazt a lehajtást a második szárnnyal is, a nyíl irányában, ahogy a nyíl mutatja. A két végnek ugyanott kell landolnia: ha az egyik kilóg, a repülőgép arra a oldalra fog húzni repülés közben. Az orr most már egyértelműen négyzetes, és innen ered a modell neve. Nemcsak a megjelenésről van szó: a papír egész vastagsága elöl a súlypontot a megfelelő helyre helyezi a siklórepüléshez.
10. lépés — A szárnyak
Hajtogassa a felső réteget jobbra, egy olyan vonal mentén, amely az orrtól indul és lefelé halad a törzs aljáig. Fordítsa meg, és ismételje meg pontosan ugyanazt a hajtást a másik oldalon is. A két szárny szimmetrikusnak kell lennie: ellenőrizze őket síkban, él mellett él, mielőtt tovább halad.
11. lépés — A szárnyak szétterítése
Nyissa szét a két szárnyat vízszintesen, a törzs két oldalára. Elölről nézve a repülőgépnek egy szélesen nyitott Y-t kell formáznia, nem pedig egy zárt V-t. Ha a siklórepülő orral lefelé merül a próbán, emelje kissé fel a szárnyak végét.
A kész repülőgép
Ha finoman, vállmagasságból és síkban indítja el, hosszú, egyenletes vonalban ereszkedik le. Ha erősen dobja el, azonnal felemelkedik és leesik: ez a modell nem szereti a nagy sebességet. Ez a lényeg egy siklórepülőnél.


